A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. PÁSZTÓ PÉTER–HORKAI ANDRÁS: Vízminőség-szabályozás és rendszerszemlélet

Nézzük példánkat ebből a szemszögből! 209 - @ halastó tápvizének biztosítása. Ha általános követelmények alapján - "hagyományosan" - vizsgáljuk az egyes vizminőségszabályozási fel­adatokat ugy egyrészt csak általános érvényű határértékeket tudunk előírni,, másrészt minden egyes víz­szennyezéssel járó vízhasználat után szennyvíztisztítót kell építtetnünk /l. ábra/. Ha azonban számításba vesszük a vízgyűjtőn jelentkező tényleges vízminőségi igényeket, valamint az egyes folyószakaszckcn lezajló BOI csökkenést /öntisztulást/, kedvezőbb megoldáshoz juthatunk. Az (T) város vízellátását a vízfolyásra települt tározóból biztosítják egy viztisztitónt j 1 |közbeiktatásával, majd a kommunális szennyvizeket egy szennyvíztisztító telep| 2 ~| .illetve [jaj tisztítja. A (T) üzem ki­bocsátott szennyvizében az egyetlen veszélyes szennyező anyag az igen nagy mennyiségű nátriumsó. A nát­riumsó eltávolítása csak igen költséges technológiával /pl. bepárlás, elektrolízis, forditott ozmózis/ I 3 [oldható meg. A nátriumtartalan a vízgyűjtőn csak a (4) öntözőtelepen okoz vízminőségi gondot, ezért ha a szennyvizet tározzük 3 a] és időszakosan leengedjük, valamint a folyamatos öntözés biztosítá­saira az őntözőtelepen is tározót 3b építünk, a nagyon költséges szennyvíztisztítás 3 |elmaradhat. Egé­szen kisvizek idején a mellékvízfolyásra települt többcélú tározó[ 3c ]biztosítja a szükséges határhigi­tást. A ( 3) állattartótelepen sem szükséges megépíteni a szennyvíztisztítót, mert a többcélú tározóból 3c I biztosított higitóvizzel a hígtrágya öntözőtelepen keresztül [ 4a J a mszőgazdaságban elhelyezhető. Az időszakos vízfolyás msllé (ji) szilikátipari üzem települt. Az üzem helyét a nyersanyaglelőhely de­terminálta. A szél járásnak megfelelő helyen elhelyezett (jT) lakótelep vízellátásától a közeli vízbázis hiányában a fővizfolyásból kell gondoskodni. Ez közösen oldható meg az ipartelep vizproblémájával, de a vízelőkészítő müvet [ 7aJ vízminőségi okokból a mintegy 20 km hosszú távvezeték elejére /II!/ kell ter ­vezni. Nincs szükség külön ipari| 8~lés bázi[ 9 ]szennyviztisztitó telepekre. Az üzem és a lakótelep szennyvizeit közösen lehet tisztítani | 9a ] , ha az ipari szennyvíz egyrészét leválasztják és a szenny­vízben lévő értékes anyagokkal együtt visszaforgatják [ 8a ] . Ez egyrészt szennyvíztisztító kapacitást, másrészt frissvizmennyiséget takarít neg. A közös s2ennyviztisztitótelep szennyvizeit [j3a~] az idősza­kos vizfolyásba vezetik. A vízfolyáson lejjebb fekvő (T) halgazdaság tápvizének vizminőségszabályozását monitorállomással _10a_ összekapcsolt levegőztetővel [lObJ lehet megoldani. Ha az oldott oxigén a kri­tikus érték alá csökken, akkor a tápvizcsatomán automatikusan addig levegőztetik, amig a többcélú táro­zóból [ 3c] megfelelő mennyiségű higitóvizet nem adnak a rendszerbe. Tervezés esetén a kétféle gondolatmenet realizálása közötti különbség abban rejlik, hogy amig a "hagyo­mányos" tervezésnél az egyes vízhasználatoknál az egyedi határétékeket, illetve előírásokat kell csak be­tartani, addig a rendszerszemléletű tervezésnél a sdkágu kapcsolatok együttes figyelembevételéhez már általában segítségül kell hívnunk a matematikát, illetve a számítógépet. Azonban ez a "többlet" ráfor ­ditás, azaz az intenzivebb szellemi munka igen komoly gazdasági megtakarítással járhat a szükséges be ­ruházásck tekintetében.

Next

/
Thumbnails
Contents