A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. PÁSZTÓ PÉTER–HORKAI ANDRÁS: Vízminőség-szabályozás és rendszerszemlélet

VIZMINŐSÉGSZABALYOZAS ÉS RENDSZERSZEMLÉLET Dr. Pásztó Péter és Horkai András Vízgazdálkodási Intézet Budapest Napjainkban a vizninóségszabályozásnak nár nein az egyetlen utja a szennyvíztisztítás. Egyre inkább tért hódit a szennyezés terneléstedinológiai szabályozása, a szennyezőanyag visszaforgatás, a szennyvizhasznositás, a szennyvíz tározása és időszakos leeresztése, a szennyezés hígítása, stb. /I/. Az egyre korszerűsödő jogi szabályozás /szenny

vizbirságolás, vízjogi engedélyezés és kötelezés/ már lehetővé teszi, hogy az általános kibocsátás-szabályozáson túlmenően differenciáltan vizsgáljuk a vizeinkbe bevezethető szennyezőanyagok mennyiségét /2/ /3/ /4/. A kibocsátás-szabályozás célja csak az lehet, hogy a társadalom különböző termelési, egészségügyi és környezetvédelmi igényeit a vízgazdálkodás kielégítse. Ha elszigetelten vizsgáljuk az egyes vizniinőségszabályozási feladatokat, ugy mind jogi szabályozás, mind műszaki szabályozás vonatkozásában a szükségest meghaladó követelményekhez és ráfordításokhoz juthatunk. A szabályozás területén minden egyes szennyezőre általános követelményt kell érvényesíteni és ezt olyan szigorúan kell megfogalmazni, hogy az minden vizminőségszabályozási igényt kielégítsen. Azonban, ha a vízgyűjtőt és az ott folyó társadalmi tevékenységet egy rends zernek tekintjük a vizminőségvédelmi feladatokat kisebb társadalmi ráfordítással oldhatjuk meg mintha külön-külön keresnénk vízvédelmi inegoldáso kat. A rendszerszemlélet előnyét egy képzeletbeli vizgyüjtő példáján mutatjuk he /5/. A vizgyüjtő egy fővizfolyásból, egy ebbe torkolló mellékvizfolyásból és egy ugyancsak ide torkolló időszakos vízfolyásból áll. A következő vízgazdálkodási feladatokat kell ellátni: - (T) város vizel látása és szennyvizeinek ártalomiervtes elhelyezése; - (?) ipartelep vízellátása és a nátriumtartalmú szennyvizeknek ártaloimientes elhelyezése; - (3) szakositott állattartó telep vízellátása, higtrágya elhelyezése; - (í) öntözőtelep vízellátása; település vízellátása és szennyvizeinek elhelyezése, valamint 207 Ugy vízgyűjtő példáján érzékeltetjük, hogy ha a vízszennyezést és a minőségben is megtestesülő vízigényt területileg egyetlen rendszerként kezeljük, a korszerű vizminőségszabályozás lehetőséget nyújt a társadalmi ráfordítások hatékonyabb kihasználására és a környezetvédelmi igények kielégítésére. A dolgozatbein bemutatjuk a rendszerszemléletű méretezés gondolatmenetét. Ez lényegében a rendszerbeli kapcsolatok figyelembevételét, valamint a vízminőségi igények kielégítését biztosító feltétel rendszer mellett a kapcsolódó költségek laiiiiiralizálását jelenti. Végül kimutatjuk logikai uton a rendszerszemléletű tervezéssel feltétlenül együttjáró költségmegtakarítást.