A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÖTVÖS KÁROLY–TÓTH LÁSZLÓ–VARGA DEZSŐ: A Dráva-part értékelése vízkivételi lehetőségek szempontjából

ban, Drávasztára előtt jugoszláv felségterületre helyeződik át, ami a felszíni viz haaználatát magyar oldalon korlátozza. Az élőmeder D-re tolódása a kitermelhető felszínalatti vizkénzlet mennyiségét is negatívan befolyásolja. A Felsőszentmárton-Barcs között tervezett középvizi mederszabályozás a vízhasználatok feltételeit javítja. A mederszabályozás elkészülte - távlatban kiegészülve a moslavinai duzzasztómű tározóterével - a vízgazdálkodás minden ágában fejlődést eredményez, feltételezve azt, hogy a duzzasztómű épitéséhez kapcsolódva megvalósul a kisvízfolyások vizének, a belvizeknek, a szivárgóvizeknek összefogott elvezetése is. A Barcs-Bélavár, Zákány-Őrtilos közötti mederszakaszon a folyócsatornázás kívánalmainak megfelelő szabályozás lesz, a tervezett barcsi, illetve gyurgyeváci vízerőművek létesítéséhez kapcsolva. Ezen a szakaszon folyamatban van a mai mederállapotot érintő két beavatkozás, a vízvári és a gyékényes! átmetszés. Az élőmeder mindkét esetben jugoszláv terUletre tolódik át. A mederáthelyezések helyileg ugyan mérséklik a magyar vízhasználók lehetőségeit, javítanak viszont a magyar vasúti közlekedés biztonságán, a pécs-nagykanizsai vasútvonal alépítményét fenyegető Dráva sodrának távolításával. 2.3 A Jávlati vizhasználatok_jellemzése A Dráva-völgyre vonatkozó település-fejlesztési, iparfejlesztési vizagálatok szerint gazdasági-, közlekedési- én munkaerő helyzetük alapján elsősorban az alábbi települések fejlődése várható: - Siklós - Beremend /ipari, mezőgazdasági / - Vajszló - Sellye /helyi ipar/ - Barcs térsége /kiemelt fejlesztési lehetősé;^ek/ - Gyékényes-Zákány /ipari/ A folyótól távolabb fekvő, de fejlődés szempontjából jelentős települések: Csurgó, Nagyatád, Kaposvár, Szigetvár, Pécs» Ezeknek a településeknek távlati vizigényét részben drávai víz átvezetésével lehet kielégíteni. A Drávához kötődő vizkészletek hasznosításának hatásterülete tehát a folyóval párhuzamos sávban, lényegében a megyeszékhelyig terjed. /4,5,8/ Az iparon belül az élelmiszeripar kiszolgálása a lakossági igényekkel együtt célszerű. A nem ivóvizigényes ipar telepitésére a Dráva jó lehetőséget biztosit. Beremend-Siklós körzetén felül, Barcs, Zákány térségében számolhatunk ilyen jellegű iparfejlesztéssel. Az ivóviz vonatkozásában a nagyfogyasztói gócok, a várható távlati vízigényükkel : Nagyatád 20 em3/d Szigetvár 15 em3/d Kaposvár 80 m3/d Siklós-Harkány 20 em3/d Barcs 15 em3/d 205