A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

MAGYAR PÁL: A Stanford-modell alkalmazása a Balaton vízgyűjtőjén

• 100 /*/ .loo /%/ M M/h. /*}/ Sári csatorna 1 22 /LO/ Marcal 2 13 A Tetves patakon számított vízhozamokat külön ellenőrzésnek vetettük alá, mert ez a kisvízfolyás szerepel a VITUKI által 1974-ben publikált "Árhullámok jellemzőinek meghatározása hazai hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületekre" c. kiadványban, amelyet Juhász István és Kőris Kálmán állítottak össze /3/. Az említett tanulmány az esőből keletkező árhullámok paramétereinek meghatározáséval foglalkozik és 37 vízfolyásra mutatja be az árhullámtömeg, tetőző többletvízhozam, áradási időtartam és a késleltetési idő grafikus korrelációs alapon történő meghatározását. A Tetves patakon a STANFOIÉD modellel 4 év adatait állitottuk elő A959-63/. Az ebből kiragadott két, legjelentősebb árhullám az I960. V. 2-án 2,230 in/s-al tetőző és az 1962. IV. 6-án 5,353 in/s-al tetőző volt. Ezt a két számított vizhozamértéket ellenőriztük a fent emiitett eljárással. Számításainkat a következőképpen hajtottuk végre: /a/ Az ellenőrzendő vízhozam: 2,230 nf/s Az előfordulás időpontja: 1962. V. 2. A Z = f /l.li

2

0, D, t

c, C/ függvény paraméterei: Mi2o = 0,95 • 14,45 = 13,72 0,90 • 13,35 = 12,01 0,85 • 4,95 = 4,2

0 29,93 0,60 • 12,75 = 7,65 0,40 • 0,50 = 0,20 0,10 • 5,30 = 0,53 38,33 D = V. hónap t

c = 3 nap C = 29,93 mm lefolyási hiány = 3 mm Árhullám tetőző többletvizhozama Alapvi zho zam Teljes vízhozam Az eltérés mértéke: 1 = 2,200 m/s = 0,150 " = 2,350 m/s 184