A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. BANCSI ISTVÁN–DOMBOS LÁSZLÓ: Kisvízgyűjtők vízminősvizsgálatának jelentősége és első eredményei
A toxikus anyagok mérgezőképességének változásában, /csökkenésében/ első lépésben a befogadó higitó hatásának van szerepe. A későbbiekben az anyag sajátosságaitól függően a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eltérő mértékben vesznek részt. A szennyezőanyagok a befogadóba kerülésük után ott az előzőekben röviden vázolt folyamatokban fejtik ki hatásukat. A befogadókban "természetes" körülmények között a bejutó anyagok minősége és mennyisége időszakosan eltérő módon változik. A hőmérséklet és a napsugárzás évszakos változása, a csapadék . mennyiségétől függően változó vizhozam /higulás/, a vízsebesség stb. mind befolyásolja a lejátszódó folyamatokat. Ezért évszakonként egy-egy vízgyűjtőterület felszíni vizeiben a környezeti feltételekkel összhangban kialakult biocönózis más-más aspektusát találjuk. Annak érdekében, hogy megközelítően valós képet kapjunk, legalább egy vegetációperiódus átfogó vizsgálatsorozatot kell végeznünk. A szennyezőanyagok minőségének és mennyiségének változása az esetek többségében élőlények tevékenységével - van összefüggésben. A sze.unyvizek hatásának eredményeként a befogadóban kialakult körülményeket megfelelő biztonsággal osak gondosan tervezett kémiai és biológiai vizsgálatokkal lehet feltárni. Az igy kapott eredmények ismeretében vállalkozhatunk a vizeink védelméhez kaposolódó mit kell tenni kérdés megválaszolására. Ismerve a vizvizsgálatok végzésének korlátozott lehetőségeit, figyelembe véve az eredmények hasznosításának átfutási idejét, valamint az egyes változtatások eredményeként létrejövő uj körülmények értékelhető megjelenését, alakítottuk ki elképzelésünket. Nem hagyhattuk figyelmen kivül a program összeállításakor az esetenként sürgősen igényelt adatszolgáltatásokban rejlő nagy hibalehetőséget és az ezeken alapuló döntések kétséges értékét sem. Ezeket szem előtt tartva a következőképpen kívánunk eljárni: - Igazgatóságunk területét un. "kisvizgyüjtőkre" tagoltuk, melyek többé-kevésbé igazodnak a belvizöblözetekhez és a vizkárelháritási egységekhez, de elsősorban a lehetőség szerinti jó körülhatárolhatóságot vettük figyelembe} - A kisvizgyüjtők vizsgálatát öt-hat évenkénti ismétléssel tervezzük megvalósítani; - Egy-egy vizsgálatsorozatot a terület jellegéből adódó gyakorisággal egy év /január - december/ időtartamra tervezzük} - A vizminőségvizsgálatokat /kémiai-fizikai-biológiai/ általános vízgazdálkodási vonatkozások tanulmányozásával, környezettani felmérésekkel, a várható vízigények előzetes felmérésével stb. igyekszünk teljessé tenni. Az emiitett módQn történő vizsgálatok számos előnye között ugy véljük ki kell emelni azt a lehetőséget, hogy az igy kapott adatok értékelése, a területi speciális adottságok figyelembe vételével a döntéselőkészitő javaslatok kidolgozásánál megbízhatóbb eredményre vezet. Véleményünk szerint a kisvizgyüjtők vizsgálata hordozza magában azt a viszonylag kedvező anyagi vonzattal rendelkező vizsgálati tematikát, amely kellően alapos és a változások regisztrálásán tul, az oksági kapcsolatok felderítésének lehetőségét is magában hordozza. 14
