A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

HOCK BÉLA: Vízminőségváltozási tendenciák vizsgálata határvízfolyásainkon

Megjegyezzük, hogy 3, 7» 15 55/év vizminőaégromláa azt jelenti, hogy a azóbanforgó vízminőségi komponens értéke hozzávetőlegesen 25» 10 ill. 5 évenként duplázódik meg. A számítási eredmények értékelése során eddigi tapasztalataink /ÍJ/ azt bizonyították, hogy amennyiben a lineáris trendvonal meredeksége kicsiny / 3 55/év/, akkor az összefüggés - r korrelációs együtthatóval kifejezhető - megbízhatósága is alacsony. Éppen ezért a számítási eredmények bemutatása során az ilyen trendek közlése helyett " < 3,0 56/év" jelölést alkalmaztunk« A módszertani rész lezárásaképen hangsúlyozni szeretnénk, hogy az ismertetett trendszámitási módszer egy közelitő eljárás, melynél a vízhozamok hatását elhanyagoltuk, feltételezve hogy az átlagos vízhozamok változásának trendje gyakorlatilag elhanyagolható a szóbanforgó tízéves időintervallumban. Megemlítjük, hogy a VITUKIban folyamatban van egy a bemutatottnál lényegesen exactabb trendszámitási módszer kidolgozása, amely egyrészt figyelembe veszi a mindenkori vízhozam és vízhőmérséklet viszonyokat, másrészt a vízminőségi adatok éves átlaga helyett a mért adatoktel ill. azok havi- és negyedévi átlagával operál. 4. Számitási eredmények és azok értékelése Legfontosabb számitási eredményeinket az 1.-6. ábrá

k tartalmazzák. Bér az ábrák önmagukért beszélnek, szükségesnek tartunk azokhoz néhány kiegészítő megjegyzést fűzni: - Az ly6y-19'/8 évi vizminősógi adatok alapján meghatározott trend vízfolyásként és vizminősógi komponensenként tág határok között változik, és általában romló tendenciát mutat. - összes oldott anyag esetén 3» BOI^ esetén 6, NOj esetében 21, NH^-nél 22, összes szervetlen N-nél 22, mig POjjj"-nál 27 szelvényben volt a romlás mértéke 3 %/év-nél nagyobb. - A vizminőség romlása a Tisza vizrendszerben intenzivebb mint a Duna-Dráva vízrendszerben. - A vizminőség romlása BOI^ éa összes oldott anyag esetén felvizi szomszédaink urbanizációja és iparosodása fokozódásának ütemét követi* - Teljesen más a helyzet a N és P háztartás vizsgált komponenseinél, aholis a vizsgált szelvények túlnyomó többségében nagymérvű vizminőségromláa volt kimutatható* Ennek okát a N háztartás komponenaei eaetében elsősorban a mezőgazdaság vízszennyező hatáaában /mütrágyabemosódás/ kell keresnünk, mig a P háztartáa vizsgált komponensénél - a mezőgazdaság vízszennyező hatásainak növekedése mellett - a foazforalapanyagu detergenaek nagymérvű elterjedése is szerepet játazik. - Érdemes egybevetni a N háztartáat legjobban reprezentáló - HH^-N, NOg-N, és NOj-N összegeként azámitott - öaazes szer»efclep N növekedéaének mértékét a Magyarországon felhasznált nitrogénalapanyagu műtrágya-hatóanyag 1969-1978 közötti növekedésével. KSH adatok alapján ez 5

(4 %/év-et tesz ki# A Duna vizrendazer esetében aholis feltételezhető, hogy felvizi szomszédaink mütrágyafelhaáználáaának növekedése a hazaihoz haaonló, csak két olyan jelentéktelen kisvízfolyást /Ikva, Rákos p./ találunk, ahol az összes szervetlen N növekedóae 115