A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ANTALNÉ ANGSTER MÁRIA: A Séd–Nádor-rendszer vízmennyiségi és vízminőségi egyensúlyának vizsgálata

A higitóviz-szolgáltatással tehát azt kívánják elérni, hogy az öntözési Idényben, amikor a vízhozam Q^ és a sókoncentráclé C^ Gönt' alc,cor a hetározott higitóvizből Q-t lebocaáthassanak, a igy a sókoncentráclé az öntözési Igényeknek megfelelő C

ön

t sékoncentráció-határértéket ne haladja meg /C

2 C

ön

t/; tehát a pontok a C

ön

t érték alatti tartományba kerülnek a vízhozamnak /Q

2=Q.j + Q/-ra valé növelésével. A higitéviz-szolgáltatásl folyamat makromodelljekónt foghatjuk fel a rendszeren levonult árhullámokat. A vizsgálatba bevontuk a vízminőségi szempontból kritikus 1976-80 éveket, illetve a következő szelvényeket: /l/ Veszprémi-Séd - Sóly /Hajmáskór/ /2/ Gaja - Sárszentmihály /3/ Nádor - Szabadbattyán /4/ Nádor - Cece /5/ Malomcsatorna - Ősi /6/ Malomcsatorna - Szabadbattyán Mind a hat szelvény tagja az országos törzshálózati mintavételi hálózatnak, s valamennyire rendelkezünk vizhozamstatisztikával. Évenként és szelvényenként felraktuk a vízhozam és sókoncentráció értékeket. A vizsgálat során elkülönítettük a szennyviztározó-eresztéses időszakok adatait. 3.2 Következtetések A kapott Q - C

ö összefüggések szelvényenként jellegzetes képet mutatnak és tipizálhatók. A vizsgált ötéves időszakban a Veszprémi-Séden és a Gaján nem fordultak elő az öntözési vízhasználatok szempontjából kritikus sótartalom-értékek, s a sókoncentráció kis tartományon belül ingadozott. A Malomcsatorna - éppen malomcsatorna-jellege miatt - a Veszprémi-Séd közel állandó összes oldott anyag-jellegét mutatja, s a relative jelentős vizhozamingadozások nem hidrológiai folyamatokat, hanem a csatornába kormányzott viz és az üzemelő vízhasználatoknak a csatornára készített vízhasználati naptárban is követhető változásait tükrözik. A Nádor-csatornán a levonult árhullámok alatti, illetve az árhullám előtti és azt követő mérési eredmények lehetővé tették, hogy megvizagáljuk, miként érvényesült a higulási mechanizmus. A Nádor - Szabadbattyán és Nádor - Cece szelvényekre kapott ponthalmazok szintén egy típusba tartoznak; valamennyi összefüggés arról tanúskodik, hogy a levonult árhullámoknál nem tapasztalható a sótartalomnak a 3.1 fejezetben leirt hiperbolikus jellegű csökkenése /3. ábra/.Az ábrán látható, hogy az 1977. evi tavaszi nagyvizi időszak alatt — a szennyvíz— eresztések időszakán kivül! - a sókoncentráció minden esetben looo mg/l körüli volt. 9