A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

III. Hidrológia, vízgazdálkodás és környezetvédelem - C. Felszínalatti vizek - Juhász József: Összefoglaló előadás

sebességéből /-—Mr/ a szabad hézagtérfogat /n„/ figyelembevé* o telével számitja: P /,/ = -A-h n At 0 Mindkét esetben P

Q értékét az /!/ összefüggésből és a sokévi átlagos talajvizállás y ismeretében kapja, A számitás érdekessége, hogy minden eddigi vizsgálattal ellentétben a párolgáscsökkenés mélységfüggvényének első differenciál hányadosa nem monoton csökkenő, hanem eleinte növekvő, majd csökkenő. Gyengéje az eljárásnak, hogy a "gyökérzóna" lényegében nem definiált érték, s igy, szerző szavaival éives "az eljárás nyilvánvaló közelités". A dolgozatban szerző nem közli azokat a méxési eredményeket, amiből a párolgás mélységgel való ösfcszefüggését meghatározta, igy a felirt egyenletet nem lehet ellenőrizni. Gond, hogy a maximális kapilláris emelkedés elérésekor már zérus a vizszállitás. Igy a h^ -iiak nehéz itt közvetlen fizikai tartalmat tulajdonítani. Mindkét rétegvizmozgással foglalkozó dolgozat /Marton Lajos: Izotóphidrológiai vizsgálatok a Nyírségben ós Nagyistók Ferenc: A felszin alatti vizforgalom néhány kérdése a Dél-Alföldön/ a különböző mélységben található rétegviztárolók vízforgalmára igyekszik egy-egy mozzanat vizsgálatával pontosabb képet adni. Ismert tény, hogy a Nyirség a természetes rétegvizháztartás tápláló területe, mig a Dél-Alföld inkább megcsapolója. Induljunk tehát a tápterület felől. Marton Lajos dolgozatában leirja a Nyirség területén számos kut vizében található természetes izotópok vizsgálatainak eredményét. A vizsgált természetes izotópok a stabil deutérium /^H/, a radioaktiv tricium /^H/, az oxigén 18-as tömeg18 számú stabil izotópja / 0/, valamint a vizben oldott széndi14 oxidból származó radioaktiv izotóp / C/ voltak. A vizsgála5