A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Bozzay Józsefné: Adatok és tapasztalatok a klór alkalmazásáról az ivóvízellátásban

ként alkalmazzák vas/2/szulfát esetén: 6 PeS0 4 . 7H 20 + 3 Cl 2 2Pe 2/S0 4/ 3 +2PeCl^+4H 20 a ferro ion oxidálására, továbbá kovasav aktiválásához: Cl 2 + H 20 HOCI + HCl Na 20.Si0 2 + HOCI + HCl Si0 2 + NaOCl + H p0 mindkét esetben a koaguláció elősegítésére. A viztisztitás eddigi gyakorlatában a szakemberek egyér­telmű álláspontja az volt, hogy célszerű a viz p^-áát a derités előtt lúgossá tenni, pl. a mésztej adagolásával, a flokkuláció elősegitése végett. Általános vélemény volt az is, hogy a nyersviz előklórozása szükséges. A legújabb, főleg USA kutatások szerint azonban egészségügyi szem­pontból ezt az eljárást kerülni kell, mert fokozza a viz klórozásakor keletkező rákkeltő anyagok kialakulá­sainak veszélyét és koncentrációjának növekedését. Leland L. Harms és társai /9/ megállapították, hogy a szennyezett nyersvízben főleg 8 fölötti p^-n a klórozás hatására gyorsan kialakul a kloroform ill. egyéb poten­ciális rákkeltő anyagok, - bromodiklorometán, dibromoklorometan, tíomoform, 1, 2 - dikloroetán, széntetraklorid stb. - koncentrációjának legnagyobb ré­sze. A koaguláció lezajlása után azonban a szennyezett­ség csökken, a Pp is csökkenthető, s ezzel a rákkeltő anyagok egy részét is távol lehet tartani. 2.3 Klór, mint szűrést elősegítő anyag . Hosszú ideig a gyors­szűrésre is általánosították azt a feltevést, hogy a szű­rő hatékonyságát a szürőszemcsék felületén képződő "bio­lógiai hártya" lényegesen elősegíti /7/. Baumann és tsai /8/ 1963-ban közölték érdekes kísérleteik eredményét, amely során megállapították, hogy az előklórozott vizű szűrők figyelenireméltóan hosszabb ideig voltak üzeneltet­I.A.4. - 11 -

Next

/
Thumbnails
Contents