A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Bozzay Józsefné: Adatok és tapasztalatok a klór alkalmazásáról az ivóvízellátásban

viz koncentráció beállítására használatos a klór quantitativ meghatározására. 1.32 DPD A szabad és kötött klór egymás melletti meghatározására a nemzetközi gyakorlatban /5/ egyre inkább elterjed a dietil parafenilén diaminos /DPD/ mérőmódszer. A készülő uj magyar szabvány is ezt a mérőmódszert adja meg a szabad klór, mono-, diklóramin nitrogén trikorid, összes maradék klór és a szabad és kötött klór egymás melletti meghatározására, '4.0 ppm klór koncentrációig. A mérést el lehet végezni titrálással ugy, hogy a DPD reagenst indikátorként alkalmazzuk, vagy kolorimetriás módszerrel komparátor illetőleg spektrofotométer segítségével. A különböző mérőeszközök természetesen más-más metodikai feltételeket igényelnek. A módszer lényege: a vízmintához adott DPD im

2C

6H

4 H/C

2H

5/.H

2S0

4.5H

20/ azonnal reakcióba lép a szabad klórral. Ugyanahoz a mintához kevés jodid iont adva a monoklóramin quantitativ szinreakciót ad. További jodid ion adagolása KJ formájában a diklóramin szintén pillanatszerű reakcióját eredményezi. Ha a jodid iont a DPD előtt adagoljuk a vízmintába akkor a nitrogén triklorid mennyiségének megfelelő szabad klór is felszabadul. A szükséges mé» rések elvégzésével és számítással valamennyi klór frakció mennyiségileg meghatározható. A meghatározás pontossága nagy-mértékben függ a p^-tól, és a hőmérséklettől, ezért nagyon fontos puffer oldatok alkalmazása, valamint azonos hőmérséklet biztosítása a mérés során. Ha zavaró ionok, pl. mangán van jelen, megfelelő reagensekkel a zavaró hatást ki kell küszöbölni. Ezért a mérés lefolytatása során az előírások pontos betartása elengedhetetlenül fontos. 1.33 Az utóbbi években az ivóvízellátásban nagyon általánossá vált a maradék klór ortotolidines /OT/ meghatározása, I.A.4 - 4 -