A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

II. Mezőgazdasági vízgazdálkodás - A. Öntözés és hígtrágyaelhelyezés - Dr. Vermes László: Összefoglaló előadás

Jó lett volna, ha a Szerző - mentegetőzései ellenére - mégis részletekbe bocsátkozik annak kifejtésében, miért gondolja, hogy az eddig meghatározott beltartalmi értékek "messze eltérnek a valóságtól", és hogy "mindmáig rosszul Ítéltük meg a N higtrágya hozamát, összetételét és a rá vonatkozó jellemzőket? És miért tartja "eleve rossznak" a higtrágya ülepedésével, beltartalmi értékeinek megoszlásával és a homogenizálhatósággal kapcsolatos megállapításokat? - Mit tart jónak, és mit nem? - így ugyanis nem lehet vitatkozni ezekkel a felvetéseivel. ilég sok mindennel foglalkozik Ilovács Jáno

s kollégánk a dolgozatában, de három maradandó és megszívlelendő - bár nem egészen eredeti - gondolatát kivánom csak kiemelni, amikkel teljesen azonosulhatunk. Ezek a következők: - Bármely berendezés csak akkor felel meg a rászabott feladatnak, ha azt az előírásoknak és sajátos funkciójának megfelelően üzemeltetik is. - A trágyakérdést az állattartóknak és á technológiát tervező szakembereknek a trágya keletkezési helyétől /az állattól/ a talajba helyezésig bezárólag kell szemlélniük, és a belső trágyaeltávolitást a külső lehetőségekhez és technológiai berendezésekhez kell hangolniuk. - Korszerű állattartó telep nem létezik tetemes mennyiségű higtrágya képződés nélkül, bármilyen belső tartástechnológiája legyen is. Ebből következik, hogy minden állattartó telepnek nem csak tartozéka, hanem szerves része a higtrágya kezelő és hasznosító berendezés is. A dolgozat egészénél reálisabban megfogalmazott javaslatainak nagy része - a szippantókocsi kategórikus eltiltására vonatkozót kivéve - összecseng a már emiitett 1976. évi higtrágyekonferencia ma is érvényes ajánlásaival és más szerzők javaslataival, igy beépíthető a mostani tanácskozás javaslatai közé. 5