A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - B. Csatornázás és szennyvízkezelés - Dr. Bartha István: Összefoglaló előadás - IV. Az iszapkezelés technológiai kérdései

Horváth Zsolt ég Moyzes Anta

l a szennyvíziszap elhelyezés lehetőségeivel foglalkoztak elvi sikon és konkrétan Pest megye 14 településénél. Bázisként a Pest-megyében jelentkező rácsszemét, homok, csatornaiszap és szennyvíziszap mennyiségeit vették figyelembe, a szippantőkocsis szállitás utáni fogadó- és kezelőegységek, valamint a lerakóhelyeidbe gválasztására. Hazai viszonyaink között közismert, hogy az előbb felsorolt anyagok elsősorban a talajba, ill. a talajra kerülhetnek lerakásra, vagy mezőgazdasági hasznosításra. Dolgozatukban a hulladékok rendezett lerakásának kérdéseivel foglalkoznak, bemutatják a rendezett hulladékelhelyezés területkiválasztásának metodikáját, ismertetik azokat a természeti, művi tényezőket, és adottságokat, melyek komplex figyelembevételére a rendezett lerakásra alkalmas hulladékhelyek kijelölésénél szükség van. Ennek keretében az adott területek hidrológiai, geomorfológiai, talajtani és meteorológiai viszonyait tárgyalják. Ezen felül természetesen a városrendezési és tájrendezési szempontokat is figyelembe kell venni. A -természeti tényezőket döntően befolyásolja a lerakásra kerülő hulladékok összetétele és azok tulajdonságai. A metodikánál kiemelik, hogy a biológiailag stabilizált iszapok a nyers iszapokhoz képest lényegesen kedvezőbben deponálhatok. így az utólagos rothadással járó büz elkerülhető, valamint a talaj

viz szennyezése is kisebb lesz. Területcsökkentés érdekében célszerű deponálás előtt az iszapokat 5o-6o fo arányban vizteleniteni. Az ennél nagyobb víztartalmú iszapok városi szeméttel közös elhelyezése javasolható. A hulladéklerakó-helyeket nagyobb távlatra, legalább lo-15 évre kell figyelembe venni, azokhoz megközelítési lehetőséget, közműcsatlakozást is kell biztositani. Maga a kijelölés, általában 3 fázisban történik meg: Az elsőbe

n adatgyűjtés, feldolgozás és osztályozás a teendő. A másodikba

n a szintetizáló térképeken, az érdekelt hatóságokkal, valamint a területek tulajdonosaival és a későbbi üzemeltetőkkel -19-