A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Ferenczi Csaba: Bakteriológiai vizsgálatok a Keleti Főcsatorna Felszínivíz Tisztítóművénél

nagyobb vízsebesség /nagyobb vízfelhasználás öntözés, fokozott víztermelés miatt /hatásának tulajdonítható. Az öntisztulás hatá­sára bekövetkező baktériumszán csökkenés a colifcrm baktériumok­nál a legkifejezőbb; ez egyben azt is jelenti, hogy a Keleti Fő­csatornát a vízkivétel helyéig nem éri fekális szennyeződés. Ez a tény az ivóviztennelés szempontjából nagyon jelentős. Egyéb jelle­gű szennyeződés hatása viszont kimutatható, mert a vizkivétel he­lyéhez közelebb eső mintavételi helyeken nem egyszer magasabb össz­csira értékeket mértünk, mint a kiindulási helyen. Ez különösen a X, hónapban szembetűnő. Ennek ellenére a vizkivétel helyén / Bal­mazújváros/, mint az a 2. ábrán látszik, igen jelentősen, egy nagy­ságrenddel csökken a mért bakteriológiai jellemzők számszerű érté­ke. lüg az 1972. évi Eü.M. - OYH. szabványtervezet /3/ szerint a Keleti Főcsatorna Tiszalöknél a coliform szám alapján a "kissé szennyezett" osztályba tartozik /egy-két nyári hónap kivételével/ a vizkivétel helyén egész évben a "tiszta" osztályba, összcsira szám alapján mindkét helyen a "tiszta" osztályba sorolható 0 A vízkivételi müvei a csatornából kiemelt viz csővezetéken a tisz­títóműbe jut, ahol a vegyszerbekeverő tartályokba kerül. Itt keve­redik a nyersvíz a beadagolt vegyszerekkel: káliumpermanganáttal, aluminiumszulfáttal, mésszel, porit ott aktiv szénnel és segédderi­tőszerrel. Az 1. tartály /nyersviz/ és a S. tartály főbb bakterio­lógiai jellemzőit as 1. táblásat mutatja. Különösen a coliform bak­tériumok számának csökkenése szembetűnő, a streptococcus faecalisok már sokkal ellenállóbbak, Clostridium illetve egyéb anaerob spórás baktériumok száma kisebb mértékben változik. A coli és streptococcus baktériumok számának csökkenését a káliumpermanganát okozza és bár e vegyszer adagolt mennyisége, a reagálás ideje és a baktériumok számának csökkenése között összefüggést nem lehetett megállapítani, a hatás kétségtelen. Példa erre az a kísérlet is, amikor a kálium­permanganát ot nem a tisztítóműben, hanem a vízkivételnél adagoltuk a nyersvizhez. Az erre vonatkozó adatokat a 2. táblázat tartalmazza. E táblázat adatai szerint a káliumpermanganát hatására történt bak­térium pusztulás átlagos mértéke az összcsira csoportnál 26 a coliform csoportnál 99 %» a streptococcus faecalisnál 26 56, végül az anaerob spórásoknál csak 16 %» it.A.1. 2

Next

/
Thumbnails
Contents