A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Sajó Sándor – Wittner Ilona: Üzemeltetés és vízminőség kapcsolata kisvízműveknél

is hasonló arányt tapasztaltunk, ahol vas- és mangántalanitás nincs /l., 2. táblázat/. Ennek magyarázata, hogy egyrészt vízmüveink kb. 60 %-ánál a mélyfúrású kutak vize kevés vasat és mangánt tartalmaz, másrészt a tároló egységekben - különösen ott, ahol gázmentesités ven valamint a hálózatban vas- és mangánhidroxid kiválás történik. Ez a jelenség azonben inkább kóros, mint hasznos, mert amint arra korábban már utaltunk, a: üledék - ha az egyéb feltételek /hőmérséklet, tápanyag/ is kedvezőek - lehetőséget teremt a baktériumok nagymértékű elszaporodásához. Anyagi lehetőségeink határain belül törekszünk arra, hogy minden szükséges esetben megvalósítsuk a vas- és mangántalanitást, ez azonban a jelenleg elterjedt berendezésekkel - különösen kisvizmüveknél - drága; a rendelkezésre állóknál szakképzettebb kezelőket valamint rendszeres laboratóriumi ellenőrzést igényel. Kívánatos lenne kifejezetten kisvizmüvek vas- és mangáneltávolitási gondjainak megoldására újfajta, kisteljesítményű, de szükség esetén bővíthető /modul-rendszerü/, egyszerűen kezelhető és viszonylag olcsón üzemeltethető vas- és mangántalanitó berendezést kifejleszteni. Ivóvizeink bakteriológiai minősége többé-kevésbé megegyezik a hasonló adottságú területeken tapasztalt vízminőséggel /3/. Az anyakutak vize - védett rétegekben elhelyezkedő mélységi vizekről lévén szó - bakteriológiai szempontból kifogástalan /3., 4. táblázat/. Az esetlegesen mutatkozott problémákat mindig valamilyen beavatkozás /pl. búvárszivattyú csere/ s az utána nem kellő mértékben végzett fertőtlenítés okozta. Az ilyen jelenségeket azonnali beavatkozással megszüntettük. Kedvezőtlenebb a kép a hálózati viz bakteriológiai minőségét tekintve /3., 4. táblázat/. Mélyfúrású kutjaink jelentős része ad magas hőmérsékletű, nagy szerves anyag tartalmú vizet, melyben a leggondosabb üzemeltetés, sőt, a folyamatos hipó adagolás ellenére is bekövetkezik a baktériumok nagymértékű elszaporodása /5/. Ezzel magyarázható, hogy a vizsgált minták 15-25 %-a volt összcsiraszám alapján kifogásolható. I.A.11. 4