A Magyar Hidrológiai Társaság I. Országos Vándorgyűlése I. A. kötet, Vízellátás (Keszthely, 1979. május 17-18.)

I. Kommunális és ipari vízellátás, csatornázás - A. Vízellátás - Sajó Sándor – Wittner Ilona: Üzemeltetés és vízminőség kapcsolata kisvízműveknél

SADÓ SÁNDOR - DR. WITTNER ILONA zemmérnökség 3 hidrobiologus vezető s ÜZEMELTETÉS ÉS VÍZMINŐSÉG KAPCSOLATA KISVIZMOVEKNÉL Hajdú-Bihar megyében 1979-ben minden településen vezetékes viz fog a lakosság rendelkezésére állni. Ezzel lezárul egy nagy fejezet a megye vizellátásának történetében. A jövőben a mennyiségi igények kielégitésének fokozása mellett előtérbe kerülnek a vizminőségi kérdések is. A megye településeinek ivóvizellátása többségében 3 2000 m /nap értéknél kisebb teljesitményü un. kisvizmü által történik /4/. A Hajdú-Bihar megyei Viz- és Csatornamű Vállalat kezelésében lévő 67 vizmü közül 64 tartozik ebbe a kategóriába. A vizellátás alapját biztositó felszin alatti viz minősége adott és - sajnos - sok esetben kezelés nélkül nem felel meg az ivóvizzel szemben támasztott követelményeknek. A mélyfúrású kutakból kitermelt viz gyakran "szennyezett" fizikailag /hő, oldott gázok/ vagy kémiailag /vas, mangán, szerves anyag/ /5,6/. Bakteriológiailag az anyakutak vize kifogástalan ugyan, de a tárolás és elosztás során ebből a szempontból is következnek be kedvezőtlen változások /5/. A kitermelt nyers vizek kezelése elsősorban gázmentesitési, illetve vas- és mangántalanitási technológiák alkalmazásával történik. Vizmüveink többségénél /kb. 80 %/ a kitermelt viz metán tartalma alapján tüz- és robbanásveszélyes. Ennek megszüntetésére eredményesen üzemeltetünk többféle gázmentesitő berendezést. Vas- és mangántalanitásra hagyományos, egy- vagy kétrétegű zért gyorsszürőket, illetve FERMASICC rendszerű berendezéseket alkalmazunk. A bakteriológiai szennyezettség másodlagosan, a tárolás és esetlegesen a tisztitási technológia után jelentkezik, ezért csirátlanitást mint technológiát csupán egyetlen vizmüI'

A'

U' m k.Qn