Hidrológiai tájékoztató, 2016
EMLÉKEZÉSEK - Hideg Agnes: Vásárhelyi Pál az Északkeleti Régióban
ívnyílású Sajó híd építéséi, amit mindjárt le is rajzolt. "5 A maga korában ez volt a legnagyobb nyílású kőhíd, Ezt a Sajó hidat a régi fahíd helyett 1807-ben építették.6 ennek építését láthatta Vásárhelyi.7 3. kép. Az ősi Eperjesi Kollégium képe a Vasárnapi Újság 1857. 38. számában Az evangélikus algimnázium befejezése után Vásárhelyi tanulmányainak következő állomása az eperjesi kollégium (3. kép) volt. Itt filozófiát tanult 1810-1814 között. A kollégiumot 1666-ban alapították az evangélikusok, később főgimnáziumot, jogakadémiát, evangélikus teológiai akadémiát és tanítóképzőt foglalt magában. Magas színvonalával a történelmi Magyarország egyik leghíresebb iskolavárosává tette Eperjest, sok nagy egyéniség került ki padjaiból pl. Kossuth Lajos, Thököly Imre, Dessewffy Arisztid, Milan Hodza, Jónás Záborsky. Eperjesről elkerülve - mivel a mérnöki pálya vonzotta leginkább - 1814-ben Losonczy(i) József mellett vállalt segédgyakomoki munkát. Losonczy(i) József Borsod vármegye mérnöke/földmérője volt abban az időben. Miskolcon a Megyeháza és a Színház is kezdeti időszakában az ő tervei szerint épült. Felméréseket és térképeket is készített Miskolcról, a Sajóról és egyéb közigazgatási helyekről. 1815-ben - amikor vele dolgozott Vásárhelyi is - készítette például "Miskoltzról F.Zsóltzánn, Ongánn, Gesztelyenn Tokaj felé menő Ország útnak Rajzolatya" című térképét.8 Vásárhelyi így nemcsak a gimnáziumi, hanem a mérnöki tanulmányait is Miskolcon kezdte. Losonczy(i) Jéizsef 1816. január 1-én kelt gyakornoki bizonyítvánnyal bocsátotta el Vásárhelyit, aki ezután a pesti egyetemre ment tovább tanulni.9 Az egyetemet két szemeszter alatt kitűnő eredménnyel elvégezte, utána 1817-1818 között Zemplén és Veszprém megyékben úrbéri- és erdőfelmérésekkel foglalkozott.10 A sátoraljaújhelyi Zempléni Levéltárban ezekről a felmérésekről nincs adat. (Egy levelet azonban őriznek Vásárhelyi tollából, melyet később, 1844-ben írt a zempléni alispánnak a tiszai hajózás helyi akadályairól.11 Ezután Huszár Mátyással dolgozott a Kőrös, Berettyó és a vele összeköttetésben lévő többi folyó felmérésén az 1819-1823 közötti években. E munkálatokban egy másik miskolci mérnök is részt vett Vásárhelyi mellett: nevezetesen Bódogh József A család neve nem ismeretlen Miskolc történetében! Erre az időszakra esett Vásárhelyi Pál házasságkötése, majd később gyermekei születése is.12 Legidősebb leány- gyermekének, Paulinának a férje Stuller Ferenc ügyvéd, újságíró, Kossuth Lajos titkára volt. O Újhután (ma Bükkszentkereszt) született 1806-ban. Tiszteletére emlékoszlopot állítottak 2001-ben Bükkszentkereszten.13 A Kőrösök felmérése után Vásárhelyi a Duna-Mappáció vezetője lett, igy ettől kezdve már nem az északkeleti régió területén végezte munkáját. Vásárhelyi Pál munkásságának egyik legnevezetesebb része a Tisza-szabályozás terveinek elkészítése volt. Két tervet készített, 1845-ben az "Előleges javaslatot", majd a következő évben egy teljesebbet "A Tisza folyó általános szabályozásának..." tervét. Terve szakmai körökben heves vitákat váltott ki, de végül is a Tisza-völgy szabályozását Vásárhelyi elgondolásai alapján hajtották végre. Az első kapavágást Vásárhelyi már nem élhette meg. Ezt Széchenyi István tette meg 1846. augusztus 27- én Tiszadobon, ahol emlékművet is állítottak ennek az eseménynek a tiszteletére. Itt áll Vásárhelyi Pál szobra is, hirdetve a tervező mérnök nagyságát és kiemelkedő szerepét a szabályozási munkálatok előkészítésében.14 Az emlékmű adatait Oláhné Nagy Agnes közölte: " Vásárhelyi Pál emlékművét 1969-ben avatták fel, az Országos Vízügyi Hivatal emelte. A monumentális Vásárhelyi-szobor, amely a szabályozási munkamozzanatokat ábrázolja, illetve a mellvéden lévő dombormű Gantner Jenő Munkácsy-díjas szobrász alkotása (4. kép). A szobor alatt Vörösmarty Mihály sorai olvashatóak: „ Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! Látom-e zöld koszorús róna virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotával álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh, siket és vak a föld, de ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót. ” 6
