Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Vízemelés és vízgazdálkodás Selmecbányán Faller Gusztáv 150 éve megjelent tanulmányában
Egy másik témakör a rendkívül közkedvelt, jelenleg szüneteltetett várfürdő és szauna összekapcsolt felújítása, a „lovarda” déli falának folytatásába építendő naphő visszaverő, szélvédő gömböid téglafallal. Melegvíz ellátását a Szentgyörgy akna 23-24 C°-os vize biztosíthatja, de remény van 30"C közeli karsztvíz feltárására is a völgy túloldalán, Erenyőig végzendő felszíni geofizikai mérések nyomán. Ezzel összefüggésben megoldható lenne, a jelenleg nagy költséggel járó hűtés néhány 100 kW teljesítményű geotermikus energia termeléssel, az ódon vár újjáépített hideg termeihez. A mellékletek digitális megjelenítését Kripkó Lászlónak köszönhetem. IRODALOM Alföldi L. - Balogh K. - Radócz Gy. - Rónai A. 1975: Magyarázó Magyarország 200 000-s földtani térkép sorozatához. Miskolc. MAFI Balogh K. 1947: A MAVAG diósgyőri forrásfoglalása. Hidr. Közi. Czeglédy I. 1988: A diósgyőri vár. Akadémiai Kiadó. Budapest Juhász A. 1966: A Diósgyőr-tapolcai vízkutatás eredményei. Hidr. Táj. Juhász J. (téma vez.) 1979: Miskolc Város Építésföldtani Atlasza. Pereces. NME-KFH Juhász A. - Scheuer Gy. - Szlabóczky P. 1993: A Diósgyőri Vár építőköveinek származása és állékonysági kérdései. Mérnökgeo. Szemle Nemcová B. (1851) Miskolci levelei. HÓM, Miskolc, 1963. MTESZ. Hidrológiai Társaság, Borsodi Csoport. 1967: Geológiai szakvélemény a Diósgyőri Vár feltárásához Kézirat. OMF.HOM. Schréter Z. 1929: A Borsod-Hevesi szén és lignit területek bánya- földtani leírása. M.Kir. Földtani Int. Szlabóczky P. - B.Szabó L. 1972: Diósgyőr-Csanyik közötti meleg- és hidegvíz kutatási terve. Kézirat OFKFV, Miskolci Vízművek, Orsz. Föld. Adattár. Szlabóczky P. 1990: Miskolci Vízművek kezelésében lévő hideg és meleg karsztvíz források hidrogeológiai albuma. Kézirat. Mélyépterv. MI VÍZ. Szlabóczky P. 2003: Az 1988-2002 közötti, Kelet-Bükki karsztvíz kutatásaim. Hidr. Táj. Előadásként elhangzott a Borsodi Területi Szervezet 2016. január 26.-i szakülésén. Vízemelés és vízgazdálkodás Selmecbányán Faller Gusztáv 150 éve megjelent tanulmányában ZSADÁNYIÉVA Faller Gusztáv (Gölnicbánya 1816 - Jászó 1881) Selmecbányái akadémiai professzor születésének 200. évfordulójára emlékezünk ebben az esztendőben. A Hidrológiai Tájékoztató jelen hasábjain a selmeci bányászatról és fémkohászatról 150 éve, német nyelven írott, munkájának (Faller G. 1865) a selmeci bányavidék vízemelési és vízgazdálkodási kérdései egyes részleteiről szólunk. A mű átfogó ismertetését a Bányászattörténeti Közleményekben közzétett írásom (Zsadányi É. 2016) tartalmazza. Vízemelés Selmec környéke nagyon vízszegény, ezért a hosz- szúságban és mélységben nagy kiterjedésű selmeci bányászatban mind a vízemelés, mind a vízgazdálkodás nagyon fontos (köz)igazgatási ág. A víz kiemeléséhez jelenleg a Felső Biber aknai igazgatási körzetben a Mária mennybemeneteli akna gőzgépe és két újraépített vízemelő gőzgép, a hét vízemelőgép, amelyek 170 lóerővel működnek percenként átlagosan 77,5 köbláb vizet emelnek ki a mélyből [1 köbláb = 0,031 m3]. 1. A Zsigmond akna gépét 1759-ben építették, névleges erőssége 24,6 lóerő és percenként 11,2 köbláb vizet emel 584 láb magasságba [1 láb = 31,6 cm]. 2. Az András akna gépének névleges erőssége 45,3 lóerő, 1854-ben építették és percenként 12,2 köbláb vizet emel 575 láb magasságra. 3. A Lipót aknai gép 66,5 lóerős, 1857-ben építették, percenként 27,4 köbláb vizet 303,2 láb magasságra emel. 4. Egy tartalék vagy testvérgépet a Lipót aknánál 1860-ban építették. Bár mindkét gépnek közös a nyomócsöve, de egymástól függetlenek. így vagy mindkettő, vagy felváltva, hol az egyik, hol a másik üzemeltethető. 5. A Zipser aknai gép Hodruson 20,6 lóerővel 1852-ben épült, percenként 9,5 köbláb vizet 525,5 láb magasságra emel. 6. Az Új-Antal aknai gép Hodruson 9,2 lóerővel 1855-ben épült. A gép egy lejtős aknában található, amelyet később tovább mélyítenek. A hajtója 42 fokosán elfordított, mostani mélységében a gép percenként 12,6 köbláb vizet emel. 7. Az O-Antal akna gépe Vihnyefürdőn 1856-ban épült, névleges erőssége 4 lóerő. Egy lejtősaknában található, amelyet ugyancsak mélyítenek. A meghajtója egy könyökben 48 fokban hajlik és a gép percenként 4,6 köbláb vizet emel. 1864-től a Felső Biber aknai igazgatási kerületben a vízemelést vízemelő gépekkel művelték. Ennek következménye volt, hogy a vízszegény években tekintettel a vízelvezetésre zavarba kerül az ember. Az 1861, 1862 és 1863-ban a vízhiány a bányászat eddigi történetében hallatlan nagyságot ért el. Nemcsak, hogy a tavak tavasszal nem töltődtek fel, de szinte teljesen hiányzott a nyári és téli csapadék is. 68
