Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A felújított Diósgyőri Vár környezetének történeti hidrológiai értékei
ben, többfajta építészeti struktúrával, közmű hálózattal kialakult városi belterületen van. w w y 1. táblázat. A Diósgyőri Vár és környezetének hidrológiai rendszere I CD Ő % GEOL Ó G I A I "évmilliók " RÉGÉSZETI "évszázadok" M O 1) E R N "évtizedek " F E L S Z í N 1 vized Szinva ősi mederhálózat (szigetek, holt medrek) Források tó rendszere —> Vizesárok, halastó, malom töltőcsatornákkal. Király(nő)i majd török sziklás tavifürdő —» Be (fel) töltések, Meder átvágások, Árvizek, Melegvízü strand (19 ->24°) és szauna TÁL AJ - és RÉTEG V i z e i Mocsarak, ingoványok Töltések Közkutak Háztáji kutak Építési és közműves vízkárok Bányaüreg vizek KARS Z T vized. és f o r m á ff Forró vizes kőzetelváltozások, telérek, érc kiválások. Egykori vízjáratok: barlangok, üregek, víznyelők Barlang lakók Várkutak, várárki forrás Fürdős források Érckutató táró(k) Műmeder források Várárki fúrás Ivó-, és fürdő vízbázisok A természeti (vízrajzi, geológiai) eredetű hidrológiai elemek: a Szinva ősi mederhálózatának mára már feltöltésekkel eltakart, de a település rajzolatából követhető egykori kanyarulatai, holtmedrek, szigetek, a hegylábi források által táplált tórendszer, egykori mocsarak, ingoványok. A hegyoldalon és a völgytalpon eltakarva vagy kőbányákkal feltárva találhatók az egykori karsztvíz járatok, barlangok, víznyelők és a földtörténeti múlt „gejzírei” helyén teléres kőzetelváltozások, érckiválások. A hegység peremén jól felismerhetők az elmúlt 600 - 700 ezer év jégkorszaki völgybevágódását követő források geológiai maradványai (Szlabóczky P. 1990, 2003). A régészeti eredetű hidrológiai elemek az előbb felsorolt természeti eredetüekből alakultak ki az elmúlt néhány tízezer-ezer évben, évszázadokban a barlanglakó ősember, majd a várat építő és uraló tevékenységek nyomán. Ezekből napjainkra a vizesárok, a halastó, a királynők fürdője, mindezek töltő-ürítő és egyben malom csatornái, esetleg a hegyoldali egykori bányavágatok jelentősek. A modern időkben az előző időszakok hidrológiai elemeit továbbfejlesztették, vagy felhagyták, a modern település fejlesztés céljainak megfelelően. A terület eddig megismert hidrológiai értékeit az Lábra foglalja össze. A jelmagyarázat szerint több mint 20 féle különböző eredetű, de hidrológiai vonatkozású természeti vagy épített - látható vagy már eltakart - objektumot ismerünk a vár területéről és környezetéből. Összefoglalva: a Diósgyőri Vár kulturális környezetének természeti eredetű hidrológiai elemeit a régészeti (történeti), majd a modem időkben a mindenkori céloknak megfelelően alakitották, hasznosították és hasznosítják napjainkban is. Azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a hidrológiai rendszer „láthatatlan” összefüggései, amint arra már a fentiekben rámutattunk. Például a karsztvíz források hozamát, szabad kifolyását korlátozó, akadályozó műveletek nyomán megemelkedik a csapadékos időszakok karsztvíz nyomása. Ez a beépült hegylábi és völgytalpi területeken is talajvíz emelkedést, felszíni vízkitöréseket okoz, ami lakóingatlanok, közterületek károsodásához vezet, mint például a 2010. évi karsztárvíz nyomán. A várárokban és a Szinva mederben feltörő források visszafojtása burkolattal, annak tönkremenetelét, árvízi kiöntést okozhat. Ezért a meder burkolattal közelmúltban visszafojtott forrásokra, valamint a várárki forrásra-fúrásra szabad nyomásemelkedést biztosító felszálló aknákat kell építeni. A várárok tervezett vízfeltöltése, a halastó visszaállítása, a strandi rekonstrukció mind olyan víztáplálási és kivezetési igénnyel jár, amely összefügg a nagyobb részt ivóvízbázisként működő források vízgazdálkodásával. Ezek a vízépítési munkák jelentősen érintik a szomszédos ivóvíz bázisok vízminőség védelmét is. A töltő-ürítő nyílt, illetve zárt csatornák megépítése jelentős településfejlesztési, épületkár megelőzési, árvizkezelési problémákat rejt. Külön gond a völgytalpon és hegylábon egykor működött külszíni, illetve földalatti felhagyott bányaüregekben tározódó, szivárgó vizek és természetesen az üreg omlások veszélye. Hidrológiai tervek, vágyak Az eddig elvégzett régészeti-építészeti munkák által kiváltott lakossági, turisztikai és kulturális érdeklődés miatt további fejlesztések várhatók többek között a hidrológiai, geológiai tényezők segítségével. Mielőbb tervezik a várárok vizes feltöltését, aminél felmerül a Szentgyörgy forrás és a Szinva felöli időszakos vízpótlás, vízminőség megőrző átfolyás, valamint az elszivárgás, párolgás és a szomszédos Tavi forrási vízbázis védelme. Ennek kiváltására nincs reális lehetőség, mivel az innen és a Szentgyörgy aknából szolgáltatott napi 8- 10 ezer m3 vízmennyiség kelet felöli pótlása átemelésekkel évi 100 millió forintos költségterhet, valamint több 10 millió forintos fejlesztést jelentene. Már az 1960-as években végzett kutatógödrös-beszivárgásos vizsgálatok is kimutatták, hogy a vízzel feltöltött várárok eredeti fenékszintű visszaállítása biztonsággal megoldható - a felszínközeli karsztvíz vezető-tározó 66
