Hidrológiai tájékoztató, 2016
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kovács Attila János: A Tassi-zsilip rekonstrukciója árvizvédekezési és üzemeltetési szempontból
A Tassi-zsilip rekonstrukciója árvízvédekezési és üzemeltetési szempontból KOVÁCS ATTILA JÁNOS Szakaszmérnökség vezető 1. Történeti áttekintés A Dunán levonuló jelentős jeges árvizek károkozásai kapcsán többször felmerült a Ráckevei-Soroksári Duna- ág szabályozása. _________________________ 1. ábra. Az 1838. márciusi árvíz pusztítása a fővárosban Ennek kapcsán az 1870. évi X. törvény értelmében lezárták a Csepel-sziget baloldalán lévő ágat, hogy a lágymányosi-budafoki főág hidraulikai viszonyai javuljanak, a ráckevei-soroksári ágat nem a felső torkolatnál, hanem 3,5 km-el lejjebb, a mai Gubacsi-hídnál zárták el. Azonban az ágban a vízfolyás és a hajózhatóság megszűnése, a vízszintcsökkenés és feliszapolódás egyre komolyabb problémákat teremtett, ezért 1904-ben a törvényhozás elrendelte zsilipekkel az ág megnyitását (1904. XIV.tv.). _______________________ 2. ábra. A mai Kopaszi-gát, hátul a szabályozatlan Duna-ág A felső torkolatnál a Kvassay - zsilip 1910-1913 között épült meg, 1000 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas, a kamra mérete: 75 m hosszú, 10 m széles, akkori megfogalmazással a kamarazsilip vagy csege, ami a hajókat ez egyik vízszintről a másikra átsegíti. Ezt követte 1924-26 között a vízbeeresztő zsilip megépítése. A zsiliprendszert Kvassay Jenő (1850-1919) vízgazdálkodásban és vízépítésben nagy eredményeket felmutató kultúrmérnökről nevezték el. 3. ábra. Kvassay-zsilip építés alatt Az alsó torkolati műtárgyak, így a Tassi - hajózsilip, meg, a kamrája 85 m hosszú és 12 m széles, a legnaa vízerőmű és vízleeresztő zsilip 1926-1928 között épült gyobb átzsilipelhető hajó 1300 tonnás uszály. 61
