Hidrológiai tájékoztató, 2016

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Vízügyi Emléknap a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban

Vedres István felkészüléséhez kiváló alapot kapott a szegedi piarista iskolában, majd az akkor indult pesti Institutum Geometricumban fejezte be 1786-ban mér­nöki tanulmányait. Oklevelének birtokában elnyerte Szeged város mérnöki hivatalában a megtisztelő mérnö­ki állást, és a város közmunkáinak tervezését és megva­lósítását főmérnöki rangban kiválóan végezte. Munka­helyét soha nem cserélte fel másikkal egészen 1821. májusi nyugalomba vonulásáig. Több csatornát, víztáro­zót tervezett, a belterjes mezőgazdaság érdekében a rizstermesztést, az öntözéses és a halgazdálkodást kí­Vedres István (1765-1830) Igen korán rádöbbent Vedres István, hogy milyen nagy szükség lenne egy magyar tudós társaságra, amely a magyar nyelvet, a tudományokat és a mesterségeket ápolná, fejlesztené a haza javára, amelyről 1807-ben nyomtatásban is megjelent munkája. Nagy barátságba került Dugonics András piarista pappal, a matematika professzorral, aki később barátja is lett és tagja volt a Dugonics irodalmi kömék. Nyelvújítói és szépirodalmi tevékenységet is folytatott. Négy részes vitézi játékát 1803-ban elő is adták. Az ország alföldi területének nagy része vízzel borí­tott volt az ármentesítés és a lecsapolási munkálatok előtt és ez adta az akkoriban végzett mérnökeinknek a jó gondolatokat a különböző megoldásokra. Igen sok mo­csár lecsapolása fűződik Vedres István nevéhez és ahol egy mintagazdaság alakult ki, azt Vedresházának nevez­ték el. A fellendült kereskedelem, az export és a nyugati országrész mezőgazdasági és állati termékekkel való ellátását pedig többen a Tiszát a Dunával hajózható csatornával való összekötésben látták. Vedres István meghatározta a Duna-Tisza-csatoma helyét és mint minden nagyobb tervét, ezt is kinyomtatta (1805), s az alapos számításokkal alátámasztott munkát németre is lefordították. Ezután Beszédes József 1830-ban Pest és Szeged között ugyancsak Duna-Tisza csatornát terve­zett. Ekkor már Franciaországban csatorna (Canal du Midi csatomakereszteződés), Angliában a szintkülönb­ségek áthidalására már a 18. században több hajózsilip létesült és az jó példa volt a hazai ilyen érdeklődéssel rendelkező mérnökök részére. Nagy segítséget jelentett II. József alatt az első katonai felmérés elkészítése, ahol Vedres István részvétele első jelentős munkáját jelentet­te. A Ferenc József-csatoma Baja-Bezdán közötti részé­ről is készített tervet. A Tisza-szabályozás kérdésében Vedres az árapasztó csatornarendszer kiépítését szorgalmazta, miként másfél évtizeddel később Lám Jakab kassai mérnök is azonos állásponton volt. ________________ 7) Un-sb A' SÍ VÁNY HOMOKSÁG 11 ASZNÁLIIATÁS a. V'tDKIS 1 S T V Á N Y Nrmrs Magyar OrSf.ágon Hiteles, és azon Kir Város Esküdt Földmérője; agyszer'smintl Morva Országban, a Föld müveiéit, ’s annakTerniészelét Esmértetft tlrűni 'Is. Kir. Társaságnak Tagia. — ((, ) ( ______„ s 7. i:g kd f. ív, Nyomtattatott GkCkn OkuáküáU 1 8 2 5. „A sivány homokság használhatása” c. munkája 1825-ben jelent meg, amelyben az 1806-ben elkezdett fásítás tapasztalatait foglalta össze. Sok kiváló munkája elismeréséül 1826-ban a királytól nemességet kapott. A morva-sziléziai gazdasági tudós társaság, majd bécsi testvérszervezete is levelező tagjául választotta. Nagy jelentőségű munkái között találjuk még az or­szágos gabonaraktár, a szegedi téli kikötő és hajógyár, országos csatornahálózat és a Tisza-szabályozásra vo­natkozó terveit és elképzeléseit. Életét és munkásságát először 1897-ben Sárközy Im­re, majd Farkas László 1937-ben dolgozta fel. Szegeden több szobor és emlékérem emlékeztet a kiváló mérnök­re. 1830-ban Szegeden hunyt el. A harmadik előadásban a nemzetközi hírű Hunyadi János keserűvíz felfedezőjét és forgalmazóját mutatta be az előadó. A thüringiai származású Saxlehner András 1815-ben Kőszegen született posztóiparos családban és ő is ezt a mesterséget tanulta ki, de inkább a kereskede­lem felé vonzódott. További fejlődése érdekében Pestre költözött és a Váci utcában nyitott testvérével posztó­üzletet. A jó minőségű árut nem csak a helybeliek, ha­nem még a vidékiek is nála vásárolták. így történt azu­tán 1862-ben, hogy Bayer József budaörsi gazdálkodó vásárlás közben elmesélte Saxlehner Andrásnak, hogy Budán, örsödi birtokán itatásra kutat ásatott, de az olyan keserű volt, hogy az állatok nem itták meg. Akkor már működött 1853 óta a közelben a lágymányosi Erzsébet sósfürdő, ahol keserűvizet termeltek és értékesítettek. 49

Next

/
Thumbnails
Contents