Hidrológiai tájékoztató, 2016

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Vízügyi Emléknap a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban

Az első előadás Woynárovich Elek professzor életét és munkásságát mutatta be számos kiváló képen. A halbiológus professzor 1915. november 14-én Tiszakóródon született. Mezőcsáton és Miskolcon tanult, majd 1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakán abszolutóriumot szerzett, a következő évben pedig a fővárosban a Feneketlen tavon limnológiai vizsgálatok feldolgozásából doktorált. Első munkahelyén, a Földművelésügyi Minisztérium Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézetében dolgozott. Hadifogsága után továbbra is megkezdett halélettani témában működött és 1953-ban már megkapta az akadémiai doktori fokozatot addigi tudományos munkássága alapján. Előbb a gödöllői egyetemen haltenyésztést és a budapesti tudományegyetemen hidrobiológiát oktatott. Ezután a Tihanyi Biológiai Intézet igazgatója, 1961-től pedig a debreceni egyetemen tanított.

Külföldi munkája 1968-ban Nepálban kezdődött, majd Venezuelában a FAO fejlődő szubtrópusi és trópusi országok haltenyésztésének fejlesztésére irányuló programjában folytatódott. 1977 után Madagaszkáron, Iránban, Malajziában, Thaiföldön, Fülöp-szigeteken, Tanzániában, Zambiában, Görögországban, Irakban, Egyiptomban és Nigériában is dolgozott szakértőként.

Woynárovich Elek (1915-2011)

Számtalan külföldi és belföldi magas szintű kitüntetést kapott 1990 és 2010 között egyesületektől, egyetemektől, akadémiától. Mezőcsát díszpolgári címet adományozott életművének elismeréséül.

Woynárovich Elek külföldi munkhelyei

Nevéhez fűződik a halastavak széntrágyázása, a süllő, a csuka és a ponty mesterséges szaporítási technológiájának kidolgozása, a pontyikra ragadósságának megszüntetése. Kidolgozta több meleg égövi halfaj mesterséges szaporítási módszerét. Szívén viselte a Balaton vízminőségének és halállományának alakulását, harcolt a szennyezések megszüntetéséért. Nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra.

A nemzetközi és a hazai tudományos egyesületekben a limnológia fejlesztését messzemenően szorgalmazta. Ezt bizonyítja a nevéhez fűződő 1957-től évente megrendezésre kerülő hazai Hidrobiológus Napok elindítása. 2011-ben hunyt el és Alsóörsön temették el.

Különösen kiemelkedő személyiség volt a 18. században a Szegeden született Vedres István (1765-1830), akiről mint korának legjelentősebb alkotójáról emlékezett meg Fejér László. Bemutatta a Szeged Széchenyijének is nevezett nagyszerű, kiváló gondolkodót és kutatót, akinek munkájához sok időtálló mű tartozik. Emellett korának polihisztorát is tisztelhetjük, hiszen a szépirodalomtól kezdve a közgazdasági és a műszaki gyakorlati és elméleti munkákon keresztül jelentős alkotói tevékenység fűződik nevéhez.

A kitűnően felépített, jól összeválogatott, főként színes kép beépítésével nem csak Vedres István sokoldalú személyét mutatta be az előadó, de korrajzot is adott az akkori műszaki, oktatásügyi szintről. Az első képen Mária Teréziái és fiát, II. Józsefei láttuk, akik a mérnöki oktatást és az ott tanultak messzemenő alkalmazását pártfogolták. Az Instititum Geometricum és Hydrotechnicum alapító okiratának utolsó oldala és az intézmény helye, a királyi vár is megjelent. A következő képek a távolságmérést és a térképkészítés eszközeit szemléltetik.

48