Hidrológiai tájékoztató, 2016
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Belovai Tamás: Csepreg város vízkárelhárítási terve
Köszönetnyilvánítás A dolgozatom elkészüléséért szeretnék köszönetét mondani konzulenseimnek, dr. Mádai Ferencnek és Szebényi Gézának, dr. Földessy Jánosnak a téma választásért. Köszönettel tartozom az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék dolgozóinak, a Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszéknek, Tóth Mártonnak, dr. Lakatos Jánosnak, dr. Zelenka Tibornak, valamint a Parádfürdői Állami Kórháznak. Végül, de nem utolsó sorban hálásan köszönöm a családomnak és barátaimnak a támogatásukat. A diplomamunka a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ TAMOP4.2.2/A-l l/l-KONV-2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének részeként - az Új Széchenyi Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. IRODALOM Lőrinc O. (2007): Határozat, Parádíurdői Állami Kórház timsós medencék és technológiai vezetékek fennmaradási engedélye. (EMIKTVF, Miskolc, 2007) Szebényi G. (2004): Kutatási zárójelentés. „Parád-Fehérkő timsó” kutatási terület 1998-2004. I. kötet. (Kézirat, Érd, Párád Nagyközség Önkormányzata, Párád, 2004) * A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Mse mesterképzés kategóriában dicséretet nyert diplomamunka kivonata. Csepreg város vízkár-elhárítási terve * BELOVAI TAMÁS Bevezetés, célok Csepreg városát a Répce árhullámai ellen önkormányzati kezelésű védtöltés, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő árapasztó csatorna védi. A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a vizek kártételei elleni védekezésről 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet értelmezése szerint az önkormányzati kezelésű védműveken a védekezésért az ön- kormányzat a felelős. A város önkormányzata nem rendelkezik a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott megfelelő műszaki tartalmú vízkárelhárítási tervvel. ’’Csepreg város ár- és belvíz veszé- lyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM - BM együttes rendelet alapján a C - vagyis enyhén veszélyeztetett kategóriába tartozik.” A dolgozatom célja, hogy a település víz kárelhárítási tervének a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata által készített módszertani segédlete szerinti elkészítése. Készültségi szintek, védekezés feladatok ismertetése A hidrometeorológiai és hidrológiai kockázatok függvényében megállapítottam a védekezésre való felkészülési időt. Csepreg városa viszonylag közel fekszik a forrásvidékéhez, a közel eső Répcevisi vízmércén pedig a csapadékhullást követően rövid idő alatt megindul a vízszintek gyors emelkedése, ezért kulcsfontosságú a várható csapadékviszonyok ismerete. A cselekvési programban az érvényes jogszabályok figyelembevételével és a korábbi gyakorlatban kidolgozott módszerek szerint részletezem ki a védekezésre való felkészülés, a védekezési időszak alatti, valamint a védekezési időszak utáni feladatokat. A jelenlegi Répce mederállapotra és a település védmüveinek állapota függvényében kidolgozom a készültségi fokozati szinteket és a hozzájuk tartozó feladatokat. A készültségi fokozati szinteket a répcevisi mértékadó vízmérce szerint dolgoztam ki (I. fok: 150 cm, II. fok: 240 cm, III. fok: 310 cm). Az első és másodfokú készültségi fokozatban, operatív jellegű intézkedésre még nincs szükség, azonban a két műszakban történő figyelőszolgálat, valamint a keresztező műtárgyak zárása és figyelemmel kísérése a legfontosabb feladat. A készültségi fokozat növekedésével együtt szükséges a létszám-anyag és gép-állomány szükség szerinti felfejlesztését elvégezni. Kiemelten vizsgáltam a NQmértékadó, NQ1%, NQi0%, NQ», NQ50% vízhozamok levonulását, e vízszintekre kidolgozom a védekezési feladatokat, ideiglenesen építendő védművek kiépítésének lehetőségét (anyag- ember-logisztika), valamint minden olyan tevékenységet, mely a sikeres védekezéshez szükséges. NQ10% = 115 m3/s-os nagyvízhozam levonulása esetén (magas hidrológiai kockázat) már fel kell készülni a magassághiányos helyek kijelölésére - az áradás intenzitásától függően erre hamarabb is sor kerülhet-, a homokzsákok töltésének megkezdése az előrejelzések és a további várható áradás függvényében. Magas hidrológiai kockázat esetén a készültségi fokozat minimális létszámigénye 23 fő. NQr/o = 220 m3/s- os nagyvízhozam levonulása esetén (extrém hidrológiai kockázat) a Répce jobb és bal parti töltésein átlagosan 40-60 cm-es magassághiány adódik. A töltésmagasítási helyeken el kell végezni a szükséges ideiglenes védművek (homokzsákból épített nyúlgátak) kiépítését. A Répce jobb parti töltésén 1200 m hosszban, 60 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése szükséges mintegy 22500 db homokzsák felhasználásával. A Répce bal parti töltésén 1236 m hosszban, 40 cm-es, ill 60 cm-es magasságú 2-3 soros nyúlgát építése szükséges mintegy 21459 db homokzsák felhasználásával. A készültségi fokozat minimális létszámigénye a jelentős hosszon történő operatív beavatkozásnak köszönhetően 213 főre adódik. NQmértékadó = 250 m3/s-os nagyvízhozam levonulása esetén (rendkívüli hidrológiai 35
