Hidrológiai tájékoztató, 2016

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Nyíri Gábor: Árvédelmi töltések és völgyzárógátak hidraulikai modellezése, valamint állékonyság vizsgálata

5. ábra. A vízsugár eléri az edény alját A további vizsgálatok előtt mindenképpen szükséges lenne tehát a felsorolt hibák kiküszöbölése, vagyis a levegő-víz elkeveredésének megfelelő kialakítása, va­lamint a fúvóka elhelyezés oly módon, hogy a vízsugár ne tudjon hozzátapadni az edény falához. A kis modellen végzett mérések során nem alakult ki negatív nyomás, így a negatív nyomások kialakulására ezek a vizsgálatok nem adtak magyarázatot. Mivel azonban negatív nyomás fizikailag nem tud kialakulni a kavitáció jelensége miatt még a másodperc egy töredé­kére sem, így a probléma oka a nyomásérzékelő beállí­tásában, illetve működésében keresendő (nem megfelelő kalibráció) Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetét mondani dr. Josef Schneidemek, a grazi laboratórium vezetőjének, a fo­lyamatos támogatásért, valamint Martin Kocának és Friedrich Lázárnak és a grazi laboratórium összes mun­katársának a modellezéshez nyújtott segítségért. Köszö­net továbbá dr. Hajnal Gézának és Torma Péternek a sok segítségért és tanácsért. ’ A 2015. évi Lászlófiy Woldemár diplomamunka pályázaton Mse mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata. Árvízvédelmi töltések, és völgyzárógátak hidraulikai modellezése, és állékonyságvizsgálata * NYÍRI GÁBOR Sajóládi lakosként a 2010-es árvíz meghatározó szerepet játszott abban, hogy tanulmányaim során árvízvéde­lemmel foglalkozzak. Dolgozatomban három árvízvé­delmi töltést, és két völgyzárógátat vizsgáltam, az alta­laj-adottságaikat is figyelembe véve. A vizsgálatok kiterjednek mind a szivárgási viszonyok, mind a rézsű- állékonyság modellezésére. Bevezetés A dolgozatommal célom az volt, hogy az árvízvé­delmi töltések szivárgási viszonyaiba nagyobb betekin­tést nyerjek, illetve, hogy ezen szivárgások milyen ha­tással vannak a rézsüállékonyságra. A szivárgási modellek vizsgálatakor vizsgáltam a szabad felszinü szivárgást, és a Groundwater Modeling System 10. program segítségével modelleztem a tölté­sekben lévő áramlási viszonyokat, valamint a fajlagos hozam értékét. A rézsűállékonysági vizsgálatokat két végeselemes módszert alkalmazó programmal végez­tem, a Soilvision program SVSlope moduljával, illetve a Groundwater Modeling System 10-es program UTEXAS moduljával. A modellezéseket először az SVSlope modullal egy száraz állapotra vizsgáltam több számítási módszert követve. Célom volt a víz, rézsüál­lékonyságra gyakorolt hatásának vizsgálata is. Ezen eredményeket összevetettem a száraz állapot eredmé­nyeivel. Modellezett töltések, gátak Hazánk árvízvédelmi töltéseinek döntő része föld- gát, melyek keresztmetszetét tekintve inhomogének. Dolgozatomban ezen töltések közül három jellemző keresztmetszetet vizsgáltam, melyek Cigánd, Rév leányvár és Halászhomok térségére jellemzőek (1. ábra). Mindegyik töltés a több mint másfél évszázados hazai árvízvédelmi munkálatok nyomait viseli. Ke­resztmetszetükre jellemző a szerkezetesség, illetve hogy az egyre magasabb árvízszintek miatt a töltések magasí­tása, és szélesítése történt, ezáltal eltérő szivárgási tulaj­donságú rétegek alakultak ki. ■: i. 8==­1. ábra. A cigándi töltés jellemző keresztmetszete Az ÉRV ZRt. kezelésében lévő lázbérci víztározó, illetve a rakacai víztározó gátjait is vizsgáltam. Mindkét gátra jellemző, hogy a beszivárgó vizek kivezetésére drén került beépítésre, melyek nagyban befolyásolják az áramlási viszonyokat. A jellemző szivárgási paramétereket konzulensem, dr. Zákányi Balázs munkájából vettem át, a nyírószi­lárdsági paramétereket pedig mintavétel, illetve labor- vizsgálat hiánya miatt a „Töltésállapot vizsgálata árvíz idején”című MI 10 269-1982 számú műszaki irányelv­ből származtattam. Modellezési eredmények 29

Next

/
Thumbnails
Contents