Hidrológiai tájékoztató, 2016
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Kötődéseim a Magyar Hidrológiai Társasághoz
3. kép. Zsigmondy Béla idős korában Zsigmondy Béla sikereit számos elismeréssel jutalmazták, így az Estű-téri „Erzsébet-híd” megnyitása alkalmából a Ferenc József rend lovagkeresztje” kitüntetést kapta. A Fúrómémökök és Fúrótechnikusok XXV. jubileumi vándorgyűlésén, Budapesten a „Tecklenburg- emlékérem” ezüst fokozatával tüntették ki. Az 1878 évi párizsi világkiállításon a francia kormány a „Francia Becsületrend Lovagkeresztjé”-t adományozta. A MMÉE választmánya 1902. március 23-i XLII1. közgyűlésén „Egyesületi Aranyérem”-mel tüntette ki (3. kép), az 1916. március 17-i ülésén pedig tiszteleti taggá választotta. Egy autóbaleset következtében szerzett betegsége következtében 1916. július 16-án, pünkösd hétfőjének hajnalán, életének 68-ik évében hunyt el Budapesten. A nagy megyer mérnököt édesapja, Zsigmondy Pál mellé temették el a Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető). „Tevékenykedéseivel olyan nevet szerzett, mely szélesebb körökben is tetszésre talált és joggal elismerést nyert. Az olyan ember, mint Zsigmondy Béla, rászolgált arra, hogy létesítményei, a világon elismertek legyenek” írta a „Conversationalblatt” című német, újság. Csath Béla gyémántokleveles bányamérnök Kötődéseim a Magyar Hidrológiai Társasághoz Első kötődésem a Magyar Hidrológiai Társasághoz, amikor 1939-ben, 10 éves koromtól kezdődően Apám elvitt a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (akkor még Pázmány Péter Tudományegyetem) Ásvány- Kőzettani Tanszéke Múzeum körúti előadótermében rendezett előadóüléseire. Az előadásokat a szakma akkori reprezentásai, többek között: Emszt Kálmán, Entz Géza, Horusitzky Henrik, Láng Sándor, Papp Ferenc, Sarló Károly, Szádeczky-Kardoss Elemér, Schréter Zoltán, Vend! Aladár, Vend! Miklós, Vigh Gyula és Vitális Sándor tartották. Az előadások a Hidrológiai Közlönyben rendre megjelentek és ma is hozzáférhetők. Az előadókat akkor csak látásból, később személyesen is megismertem. Apám dr. Vitális Sándor szakosztályelnöksége idején, amikor 1945 tavaszán a posta még nem működött, 15 éves ifjúként, 13 éves húgommal együtt, többnyire gyalogosan kézbesítettük a szakosztály előadási meghívóit. Húgom a budai oldalon, én a pesti oldalon juttattam el a szakosztály tagjainak szóló értesítéseket. Gimnazista koromban otthonunkba a postán érkező Földtani Közlöny, Bányászati és Kohászati Lapok mellett a Hidrológiai Közlöny számaiba is bepillantottam, így ezek a folyóiratok is közelebbi kapcsolatba kerültek velem. 1949-ben, elsőéves geológus hallgatóként léptem be a Hidrológiai Társaságba (1. ábra), és szerveztem be valamennyi évfolyamtársamat. 1. ábra. Tagsági könyvem az 1949. évi belépésemről Irodalmi tevékenységem. Mint érdekességet említem meg, hogy a Hidrológiai Közlöny 1942. évi számában Apám „Egy magyar falu ivóvízellátása” című cikke 14 fényképe között 4 képen én is szerepelek. Ezek is „kódolták” a későbbi hidrológiai témájú irodalmi tevékenységemet. 9