Hidrológiai tájékoztató, 2015
KÖNYVISMERTETÉSEK - Zsadányi Éva: Balázs Dénes Emlékkötete - Dr. Dobos Irma: Scheuer Gyula: A világ néhány jelentős hidrodinamikai rendszere és kiválásaik. Válogatott cikkgyűjtemény II
gazdagság a jellemző és közöttük három generáció különíthető el. A 6 m magasságot is elérő tornyok előterében 3-4 m-rel alacsonyabb szinten keletkezett a második generációs kiválásos sorozat. A harmadik generáció tagjai a tengerszint alatt -120 m-en fekszenek és azokat a mai színgazdag, változatos formájú kiválások képviselik. Ebből egy részletet mutat be a kötet címlapja. A dalloli hidrotermák makroelemei alapján az erősen savas nátrium-kloridos, vasban, kalciumban és alumíniumban is igen gazdag képződmények. A nyomelemek közül az aluminium és a bór a domináns, és feldúsul benne a stroncium, a cink, a réz, a lítium és a bárium. A hidrotermás sókiválás közelében vett vízminta makroelem vizsgálatában a domináns alkotó a nátrium, és jelentős a kalcium és a magnézium is és ezek a klo- ridhoz kapcsolódnak. A mikroelemek közül igen jelentős a stroncium mennyisége, a cink, a bárium, a lítium is említésre méltó. A tó és a hidrotermák makroelemei közel azonos jellegűek, viszont a vasban,, a pH-ban és a mikroelemekben lényeges különbség mutatható ki közöttük. A két vízminta összehasonlításakor kiderült, hogy a nagy mennyiségű nátrium-klorid jelentős szerepet játszott a hidroterma-rendszer vízkörforgalmában, amely a neogénben és a negyedidőszakban az Afar- mélyvölgyben és a Danakil depresszióban felhalmozódott. A mikroelemek között viszont lényeges különbség mutatkozik. A hidroterma összetételében jelen lévő fémek származása összefüggésben lehet a prekambriumi kristályos alap, főként a gránitos magmákhoz kapcsolódó ércesedéssel, a széthúzásos lemeztektonikával összefüggő, a nagy mélységre lehatoló törésekkel. A könnyebb áttekinthetőség érdekében nem csak az alfejezetek, hanem egy-egy terület részletes elemzése után értékelést, összefoglalást ad a szerző, és az irodalommal fejeződik be. A kötet második részének utolsó területe a holttengeri rift-övhöz kapcsolódó jordániai Hammamat Main-i mészképző hévforrások vizsgálata. A szubtrópusi sztyepp éghajlat felvázolása után a környezeti és a földtani adottságok, majd a vízföldtani viszonyok részletes bemutatása következik. Részben a Jordán folyó völgyéhez, részben a Holt-tengeri süllyedékhez is kapcsolódóan négy helyen jelentős nagyságú recens és szubrecens mészköképződést lehetett felfedezni. A Holt-tenger keleti partja mentén több helyen szürke színű mészkő különleges megjelenésével tűnik ki, amelyet a jelentős sótartalomnak és a ritkább elegyrészekben gazdag hévforrásoknak köszönhet. Mindez a bonyolult lemeztektonikai, szerkezeti és vízkörforgalmi folyamatoknak lehet a következménye. Ezt azután a morfológiai és az éghajlati adottságok is elősegítették. A harmadik területen az Indiai- és Eurázsiai- lemezek ütközési zónáját és azon belül elsőként egyes dél-tibeti mészképző források vizsgálatának eredményét ismerjük meg. A kialakult gyakorlatnak megfelelően először a környezeti adottságok fejezet cím alatt az éghajlati és a földtani viszonyokat szemlélteti a szerző. Egy igen jól sikerült szeizmotektonikai aktív régiók részlettérképét közli a szerző Zheng et al. nyomán, ahol az öt területrész között szerepel a Himalája vonulat is és ott a nemrég Katmanduban történt óriási földrengéssel találkozhattunk. A vizsgált terület feldolgozása a Kajlas-hegy környéki hidrotermákat és hévforrásokat, majd a Manaszarov-tó melletti hévizek, a tirtapuri és a manaszarovari hévforrások összehasonlító vízkémiai vizsgálatát szemlélteti. Kiegészül még a tingriti hévforrással és mészkőgerinccel, a Lhásza környéki hévforrásokkal, bemutatva a Himalája gerinc-vonulatán, a Transzhimalája keleti részén és a jangbachingi hévforrásokat. Úgy tűnik a vizsgálati adatokból, hogy a mélyben történt karsztosodási folyamatok az ütközési zónában lezajló lemeztektonikai folyamatok hatására mennek végbe Minden bizonnyal ezzel magyarázható a nyomelemek szokatlan felszaporodása a vizsgált vizekben. A Yunnan tartomány legnevezetesebb karsztos mészképző hévforráscsoportját és kiválásokat vizsgálta a következő feldolgozás. A szubtermális hévízcsoport azért is egyedi, mert ez Kina legnagyobb és legszebb recens forrásvízi-mészkő előfordulása. A vizsgált hévforrás-csoportot és lerakódásait Diqingi Tibeti Autonóm Területen találjuk. A hévforrás-csoport a nagy hozamú karsztos hévizekhez tartozik, a változatos kiválási formák három szakaszra tagolhatok. Az eddigi kémiai vizsgálatok szerint 26-28 0 C hőmérsékletű kalcium- hidrogén-karbonátos, kalcium-szulfátos, nátrium- kloridos és nátrium-hidrogén-karbonátos szubtermális hévizet különböztettek meg, a kiválások pedig a kalci- um-hidrogén-karbonátos mély karsztból származnak., amelyek a nagy mélységbe lehatoló törésekkel állnak kapcsolatban. Északnyugat—Szecsuan (Kína) magashegységi karsztos területeit és a világhírű mésztufa-előfordulásait vizsgálta a szerző. A tanulmányozott jiuzhaigoui és a huanglongi terület sokszínű tavai, vízesései és különösen rendkívül szépségű mésztufa előfordulásai alapján a világörökség része. E két területről kivételesen csak a környezeti hatásokról kapunk áttekintést. A magas hegységi karszt kialakulásában nagy része volt a pleisztocénben lezajlott klímahatásoknak. Számos ábra szemlélteti a völgyi mésztufa előfordulásait, a nagy vízesések típus- és a tórendszerek kifejlődési változatait. Az előbbi völgynél 1990 m és 3150 m között, az utóbbinál 1800-5588 m közötti tengerszint feletti magasságot mértek. Az itt kialakult mésztufa képződmények a felszíni karsztosodási folyamatokhoz kapcsolódó akkumulációs megnyilvánulási formáknak világhírű képviselői. Az A/4-es formátumú 120 oldalas kiadvány jelentőségét elsősorban abban határozhatjuk meg, hogy olyan, csak kevesek előtt ismert különleges földtani-vízföldtani folyamatokat és képződményeket szemléltet, amelyek elsősorban a lemeztektonikával kapcsolatosak. Ilyen jellegű, több kontinensre kiterjedő gyűjtemény a hivatkozott korábbival együtt a magyar szakirodalomból hiányzik, ezért is nagyra értékeljük a szerző kitűnő munkáját, amelyet Piros Olga és Pentelényi Gábor a szokásos gondos, színvonalas szerkesztése jól kiegészít. A tanulmány végén 16 oldalon 121 színes, szebbnél- szebb kép eleveníti meg a szövegben közölteket és ezzel nagyon megnöveli a kötet értékét. Dr. Dobos Irma 79
