Hidrológiai tájékoztató, 2015
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: A magyar birodalom vízrajzi viszonyai Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című müve 150 éve megjelent harmadik kötetében
/Harkányban/ melynél alkalmasabbat keresve sem találhatott volna. Ezzel a munkával kezdődött Zsigmondinak azon áldásdús, de küzdelmekben gazdag működése, mellyel számos helyen kitűnő és meglepő eredménnyel fúrt artézi kutakat és alkotásaival már magukban is az ércnél maradandóbb emlékeket teremtett magának. Csath Béla gyémántokleveles bányamérnök A magyar birodalom vízrajzi viszonyai Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című műve 150 éve megjelent harmadik kötetében Hunfalvy János: „A magyar biro- 1 dalom természeti viszonyainak leírása” című műve első és második kötetében kimerítő részletességgel leírta a Felvidék, Erdély, valamint a Dunántúl, a Kisalföld és az Alföld természeti viszonyait. Ismertetésüket a Hidrológiai Tájékoztató 2013. és 2014. évi kötetében tettük közzé (Vitális Gy. 2013, 1014). Jelen tanulmányban a mű harmadik kötetéből a magyar birodalom vízrajzi viszonyairól szóló részt mutatjuk be. A vízrajzi viszonyokat I. A források, II. A folyóvizek, valamint III. A tavak és mocsárok fejezetei szemléltetik. I. A források I. A forrásokról szóló fejezet elöljáróban megemlékezik a legmagasabban (a Lomniczi csúcs alatti és az Ünökői forrásról, 7530, illetve 6587 b.l. magasságban) fekvő, valamint a legmagasabban fekvő ásványvizekről (Tátrafüred 3166 s a Büdöshegy Sósmező laposa 3145 Megye és helység Hőmérsék Nyitra megyében: Pöstény több forrás 29-51 Borsod megyében: Tapolcza 2 forrás 20-25 Erdély. Algyógy 4 forrás 24 Herkulesfürdő sok forrás 17-50 Horváth Szlavonország: Daruvár sok forrás 31-37 b.l.). Példákkal bemutat néhány jellemző bővizű, időközi és dagadó vagy váltó, iszap, kérgező és tuffot lerakó, valamint gázforrást. Utal az ásványos vizek, illetve a gyógyvizek fogalmára. A kémiai összetétel szerint megkülönbözteti az égvényes (savanyú), a kénes, a földes és a semleges vizeket. 1. A meleg források és hévizek föalkatrészeik szerint kénes, kesersós, meszes vagy földes, vasas, konyhasós vagy semleges vizek lehetnek. „Magyarországon valami 57 meleg, 44 langyos, Erdélyben 8 meleg, 2 langyos, Hor- váth-Szlavonországban 18 meleg, a katonai Végvidéken 2 meleg, összesen tehát valami 131 meleg és langyos forrást és forráscsoportot ismerünk,” a nagyobbakhoz sűrűn látogatott fürdők is csatlakoznak. A forrásokat megye és helység, hőmérsék és főalkatrészek szerint ismerteti. Ezek közül néhányat kiemelve teszünk közzé. Főalkatrészek földes, gipszes kénes földes semleges vasas földes égvényes = alkáli hidroxidos jódos brómos sós konyhasós, jódos földes konyhasós, földes konyhasós kénvizek MAGYAR BIRODALOM TERMÉSZETI VISZONYAINAK LEÍRÁSA. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MKOfelZÁSÁBÚn xéS2ÍTKTTK HUNFALVY JÁNOS, HARMADIK KÖTET. PEST. l’SZTÁV MA «TAR AKAD. NYOMUJSZNÁI.. 6
