Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A rodoszi Terme Kalitea hévforrás (Görögország) hidro-geokémiai vizsgálata
hagyományokat őrző műemlékek társulnak és teszik vonzóvá a szigetet. Az előzőekben leírt éghajlati adottságok alapján megállapítható, hogy a források olyan klíma tartományú területen törnek felszínre, amely csapadékeloszlási szempontból a téli félévre esik. Ezért a forrás megújuló vízkészletének egy részét biztosító beszivárgás a téli félévben történik. Valószínűsíthető, hogy a források maximális hozama tavaszi (május) hónapokra esik. A minimális hozamok pedig a szárazság miatt nyár végére, esetleg áthúzódóan még az őszi hónapokra esnek. A helyszínen kapott információ szerint a források vízjárásában nagy szélsőségek nem tapasztalhatók. Ez annak köszönhető, hogy a vízutánpótlásban a tengervíz is szerepet játszik. A földtani térkép szerint a szigeten főleg a mezozóos mészkövek a legelterjedtebbek, amelyek Kréta szigetével együtt a déli Pindoszi zónához kapcsolódnak. A sziget földtani felépítésében a fiatal fedőüledékek (plio- pleisztocén) is jelentős szerepet játszanak, tavi homok, agyag kifejlődésben (Papavassiliou K. et al. 1983). A sziget környezete mai lemez és szeizmo- tektonikai szempontból az irodalom szerint érdekes és változatos fejlődési folyamatokon keresztül alakult ki visszanyúlva még az Ős Földközi-tengernél (Paleotethys) kialakult óceáni kéregre vonatkozóan (Gyarmati P. 2004). Ez az óceáni kéreg a földtörténeti események során feldarabolódott és egyes kisebb részei ma már a Földközi-tenger aljzatát képezik. Ez az óceáni kéreg subdukálódik a szigettől délre kb. 50 km-re az Egei mikrolemez alá, ahol kapcsolódik ehhez egy mély (4480 m) süllyedékes árokrendszer is. Gyarmati P. leírása szerint ehhez a subdukciós felülethez köthetők azok a mély 100 km-t elérő és meghaladó hipocentrumú földrengések is, amelyek már az ókorban is így i.e. 227- ben pattant ki és Rodosz városában nagy károkat okozott (Juhász A. 1977). Görögország szeizmo-tektonikai térkép szerint, a szigeten és környezetében több közepes és erős magnitúdójú földrengés pattant ki (Bornovas J. 1971. Erdik M. et al. 1999) így megállapítható, hogy a vizsgált hévforrásokhoz kapcsolódó hévízrendszer működési folyamataiban a recens aktív lemezmozgások meghatározó szerepet játszanak. A vizsgált hévforráscsoport a sziget északkeleti oldalán helyezkedik el Rodosz városától 12 km-re délre, egy kis tengeröbölnél, ahol környezetében sziklás tengerpart alakult ki. A forrásvíz három helyen tör fel 37 °C-os vízhőmérséklettel. Értékes összetevői miatt gyógyvíznek minősítették és 2009-ben a régi fürdőt teljesen átalakították. Nagyon szép kör alakú fürdőmedencéket (3 db) hoztak létre és ezek köré oszlopos, fedett árkádos folyosókat alakítottak ki. A kiszolgáló létesítményekkel együtt igen korszerű gyógyfürdő létesült, ahol nemcsak a gyógyvíz, hanem a környezet (éghajlat, napsütés, színes épületek, tisztaság és a kilátás a tengerre) is elősegítik a gyógyulást. Vizsgálva a hévforrások vízföldtani adottságait a helyszíni bemondás és a tapasztalatok alapján megállapítható volt (ízlelés), hogy a gyógyvíz a sósvizek csoportjába tartozik. így a forráscsoport Bogii A. (1978) besorolása szerint a tengerparton fakadó karsztos brackvízű hévforrások közé tartozik, amelyek a mediterráneumban nagyon gyakoriak. E forrásokat rendszerdinamikailag vizsgálva megállapítható, hogy az olyan félig nyitott karsztrendszerhez kapcsolódnak, amelyeknek tápterülete a szigeten felszínen lévő karbonátos (mészkő) kőzetek és e részen a csapadékvíz beszivárgó része és a tengervíz ehhez történő keveredése biztosítja a források folyamatosan megújuló vízkészletét. Tehát két irányból kapja a rendszer a vízutánpótlódását, nyíltan (csapadékvíz) és rejtetten (tengervíz). A rendszer egy jelentős része a tenger alatt helyezkedik el és ebben a zónában alakult ki az a hidro-geokémiai keveredési folyamat az áramlási pályák mentén, amelyek eredményezik aztán a megállapított makro- és nyomelemösszetételt és hőmérsékleti adottságokat. Ezek a körülmények (tektonikai) és folyamatok (keveredés) azt igazolják, hogy a rendszer működési sajátosságainak alapvető és döntő része a tenger alatti zónában zajlik le. A megcsapolási zóna közvetlenül a tengerpartra esik, mert a rendszer tenger alatti szakaszán nincsenek meg a dinamikus vízkészlet kiáramlásának feltételei és ez csak a tengerparton alakult ki, ahol a vízvezető és tároló kőzet a felszínen van. Tehát a dinamikus vízkészlet kiáramlása a felszínre a rendszer nyitott-zárt szakaszainak határán - érintkezési részén jött létre. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált forráscsoport olyan karsztos hévízrendszerhez tartozik, amely területileg kapcsolódik a mai aktív lemez és szeizmo-tektonikai eseményekhez és folyamatokhoz. Kialakulásában és működési sajátosságaiban meghatározó szerepet játszanak még a tenger alatti zónában lezajló hidro-geokémiai és ehhez kapcsolódó vízföldtani törvényszerűségek. A forrásokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszer mai vízföldtani adottságai részben napjaink tengerszintjének kialakulásával hozható genetikai összefüggésbe, mert a würmi utolsó eljegesedés okozta lényeges tengerszint csökkenés a sziget jelentős területi kiterjedését okozta. A rendelkezésre álló napjaink tengerfenék mélységét és vízelborítottságot feltüntető térkép szerint a sziget körül a 100 m-es vízmélység izovonalát kb. 2.0 km-ben adják meg. Vagyis az utolsó eljegesedés okozta tengerszint csökkenés miatt a paleo-hévforrások a jelenlegiektől kb. 2-3 km-re délkeletre sokkal mélyebb szinten (kb. 100 m) fakadhattak az akkori sziget peremén, amely terület ma már több mint 100 m mélység alatt fekszik. A jég elolvadásával a tengerszint megemelkedett és az utolsó 10 000-12 000 évben lezajlott fiatal földtörténeti események és folyamatok által befolyásol- tan az óholocéntől kezdve fejlődött és alakult ki a források mai hévízkarsztos rendszere a térségben lezajló lemeztektonikával szoros összefüggésben. 3. Makro- és nyomelemvizsgálatok ismertetése Miután a vizsgált hévforrások a tengerparton lépnek a felszínre valószínűsíthető volt, hogy hidro-geokémiai adottságaikban a tengervíz is jelentős szerepet játszik a karsztos összetevők mellett. Ezért a forrás makro- és mikroelemeinek értékelése szempontjából messzemenően felhasználtam az adriai-tengerből vett vízmintából kapott eredményeket is annak érdekében, hogy a források vizében milyen mennyiségeket képviselnek a tengervíz összetevők. Ennek alapján állítottam össze az 1. 48
