Hidrológiai tájékoztató, 2015
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczki Pál: A Bükk hegység jelentősebb barlangjainak kőzetformációs és hidrotechnikai értékelése
A Bükk hegység jelentősebb barlangjainak kőzetformációs és hidrotektonikai értékelése SZLABÓCZKY PÁL Hazánk jó minőségű felszín alatti édesvíz-tározó vidékei közül - szó szerint - kiemelkedik a Bükk hegység. Karsztosodott, repedezett mészkő tömegeiben mozgó, dinamikus utánpótlódó vízkészlete átlagosan évi 70 millió m3. A bükki karsztvízkészlet számítást tartalmazó mértékadó munkák szerzői: Schmidt E. R et al. (1962), Aujeszky G. - Scheuer Gy. (1974), Szilágyi G. - Böcker T. - Schmieder A. (1976), Szlabóczky P. (1978), Böcker T. - Maucha L. (1984), Juhász J.et al. (1989), Izápi G. - Maucha L. (1992), Sárváry I. (1992) és Mező Gy. - Szilágyi G. (1995). A bükki karsztvízkincs az alapja a hegyvidék élő-, és vízrajzi természeti értékeinek. Ezek nélkülözhetetlenek a települési megélhetés, az ipar-erdő-mező-hal gazdálkodás, idegenforgalom (műemléki turizmus, látványparkok, élményfürdők) számára. Elhallgatjuk, hogy ez a vízkészlet pénzben is kifejezhető - kb 15 milliárd forintos - nemzeti vagyon, a közműves vízellátás számára pedig jelentős - évi milliárd forintos nagyságrendű - profitot biztosít, nem beszélve az önkormányzati vagy magán tulajdonú fürdők és kiegészítő szolgáltatásaik árbevételeiről, hiszen a pe- remi-előtéri hévizek dinamikus utánpótlódása is döntően a hegységből történik. Másfelől a vízgyűjtőről származó természetes és emberi eredetű szennyeződések népegészségügyi veszélyeket és váratlan pénzügyi kiadásokat okoznak. Mindezek miatt az 1970-es évek eleje óta folynak a bükkvidéki hideg és meleg karsztvízbázis védelmi kutatások. A földalatti láthatatlan szivárgások, vízáramlások többnyire csak közvetve megismerhető adataiból ma már modem, számítástechnikán alapuló numerikus modellezéssel igyekeznek feltárni a vízgyűjtő terekben lejátszódó folyamatokat. A valósághű eredmények céljából alapvetően fontos a hegységet felépítő kőzetformációk hidrosztratigráfiai paramétereinek minél pontosabb megismerése. Ennek a nagyon összetett adatbázis-képzésnek egyik ellenőrző lehetőségét adja a kőzetformációk „barlangosodásának” statisztikai feldolgozása. Ez természetesen a karsztosodó mészkövekre (dolomitokra) nyújt információt, de a barlang járatok fő irányait összevetve a felszínről megismert kőzetszerkezeti képpel, információt kapunk a rossz vízvezető vulkáni és palás kőzetek hegységszerkezeti törések menti vízáteresztő szerepéről is. 1. táblázat. A Bükk hegység jelentősebb barlangjainak kőzetformáció besorolása Összeállította: Szlabóczky P. (2015): Sehr éter Z (1960), Less Gy. szerk. (2002), Székely K. szerk. (2003) nyomán Kiegészítések: Lénárt L. (1976), Simon E. (1980) Barlangok Ablakoskő völgyi (1) Hámori (1) Fehérkői Bervai Bükkfen nsí ki Kisfennsíki Felsőtárkányi (1) Vulkánit, vagy pala Hidrotektonikai főirány Balekina + + + H Jáspis + + H Fekete + + H Szivárvány-Sebes + H Bolhás-Jávorkút + + + H Tekenős-völgyi + H Létrási vizes +2 + H Borókás + Cs Szirén + Bányász + Diabáz + + + H Kis-kőháti Körös + + Istálós-kö +3 Cs Pes-kő + Tar-kő + Speizi + + Szepesi-Láner + + Cs István-lápa + Cs Szent István + Cs Szamentu + Gyurkó-lápa + Három-kúti + Hillebrand J + Csókási + + Cs Kőlyuk + Udvar-kő + Vénusz + Lilla + Felső-forrás + Büdöspest + Kecske-lyuk + Cs Király-kút + Cs Szeleta + Cs Szeleta-zsomboly + Cs Herman O + Cs Várhegyi + Diósgyőr-Tapolca + Bállá +4 Cs Pénz-patak + H Pongor-lyuk + Hajnóczy +5 Cs Suba-lyuk + 37
