Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr: Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai munkássága kéziratos dokumentumainak tükrében 1943 és 1976 között
szabadtükrü nyomásnélküli talajvizet és feltehetően vízzáró agyagréteg alatt nyomás alatt álló zár tükrii rétegvizet.” Sajnos nincs kút, ami ezt bizonyítaná. A második lehetőségek a barnakőszén medencékhez kapcsolódnak. Az I. és II. kőszéntelep között 3 jó vízadó réteg van a burdigalai rétegösszletben. A bányászat folytatásakor azonban eltűnhet a víz, a hogy 15 ásott kút esetében is történt. A III. telephez kapcsolódóan is van egy víztartó réteg, amely alatt riolittufában van nátriumkarbonátos víz, szerencsére kis vízadó képességgel. Harmadik lehetőség a felső oligocén (katti emelet) kori galukonitos homokkő, amely a salgótarjáni barnakőszén medence egész területén megtalálható. Vízigény: 2000 fő és 800 fős bányatelep, 30 évre vetített növekedéssel 500 fő/l-rel számolva 50 1/nap azaz 165 m3/nap, 100 1/perc. Vízösszetétel: 482 mg/1, oxigénfogyasztás 1,00 mg/1, klorid 6 mg/1, Coli bacilus negatív, alkalinitás 8,00 ml n. HCL/1 és az összkeménység 25.5 német fok. Javaslata: a legbiztosabb a Kisbereg forrásának foglalása. Ha a Tanácsnak megfelelő hitelkeret áll rendelkezésére, akkor egy 300 m mélységű kutatófúrás lemélyítése oldaná meg leginkább a problémát. Tájegységhez nem kötött dokumentum A hévíz, mint geotermikus energia, Budapest, 1964. augusztus 2. T.3298 „Országunkban a hévíz-geotermikus energia komplex hasznosításának igen nagy lehetőségei vannak.” Az 50 °C-ot meghaladó hévizek alkalmasak erre. Zsigmondy Vilmos Városligeti I. sz. kútjával, melyet 1868-1878 között 970 m-ig fúrtak le, vette kezdetét a „hévíz-geotermikus energia” felhasználása. Ez a kút azért is jelentős, mert a cikk írásakor (86 évvel a befejezés után) még mindig szolgáltatja az 500 1/perc-es 73°C- os vizet. A kút vize szolgálja ki a Széchényi fürdőt, az állatkerti pálmaházat, a MÁV kórházat, a Szabolcs utcai kórházat, a fővárosi Villamos Vasút főműhelyének fürdőjét és a Műjégpálya meleg vizét. „ Az első törekvés a hévíz-geotermikus energia komplex hasznosításá- ra”.Budapesten a geotermikus gradiens értéke 12,4 m/°C. Dr. Papp Károly a Nagyalfóldön 18,7-24,6 m/°C- ra adata meg. Dr. Sümeghy József 4-24 m/°C-ra számította. Dr. Pávai Vájná Ferenc „szakközleményeiben” felhívja a figyelmet a geotermikus energia lehetőségeire. Szentesen 1958-ban valósították meg a több lépcsős hévíz felhasználást. Az 1736 m mély artézi kút 1600 1/p 79°C-os vize látja el a kórház fűtését, a melegvíz szolgáltatását, a mosodát, a városi fürdő fűtését és melegvíz rendszerét, valamint a TSZ hajtatóházának fűtését. Az éves felhasznált kalorikus hatásfok csupán 63%. 1963-ban a hévízkutak energiájának jobb hasznosítására megalakult a Geotermikus Tudományos és Műszaki Tanács (G.T.M.T.) dr. Boldizsár Tibor egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusának kezdeményezésére. A geotermikus energia előnye, hogy a kút közelében és azonnal felhasználható. Hátránya a nagy sótartalom (1000-25000 mg/1), mely sok kárt okozhat. Fontosnak tartja a „kutatást komplexen az összes érdekelt szervek, szakemberek bevonásával végezni”. A legfontosabb feladatokat a következőkben foglalja össze: 1. Országos geofizikai-geotermikus vizsgálatok elvégzése, részletes geotermikus gradiens térképek szerkesztése, 2. Új hévízkutató fúrások tervszerű lemélyítése a szükségletek, illetve igény szerint, 3. Hévízkészlet számításának kidolgozása és a hévízkészlet pontos felmérése, 4. Kúttelepítés optimális meghatározása, kutak egymásra hatásának vizsgálata, 5. Gőztermelés lehetőségének vizsgálata kutató fúrásokkal (pl. Tiszakécske), 6. Kutatófúrások lemélyítése abból a célból, hogy a vízhozam optimális csökkentését a kút károsodása nélkül meg lehessen állapítani és 7. Minden új hévizes kút hidraulikushidrodinamikus részletes kivizsgálása szükséges, 8. A sókiválás, sótalanítás kérdésének megoldása, 9. A korrózió elleni védekezés megoldása, 10. A gáztalanítás és a gáz felhasználásának megoldása és 11. A felhasznált hévíz elvezetésének lehetősége károsodás nélkül befogadóba. „A továbbfejlesztés érdekében a legfontosabb teendő a komplex vizsgálatok, kísérletek elvégzése s ezeknek elvégzésében a megfelelő intézmény mielőbbi létrehozása. Ennek az intézménynek lenne feladata a komplex földtani, mélyszerkezeti, geofizikai, felhasználás technológiai kutatások irányítása, koordinálása és értékelése a már meglévő és telepítendő hévíz kutak hőenergiájának optimális kihasználására tervek készítése.” Befejezés Szakmai munkássága tükrében látható, hogy a kezdetben szénnel foglalkozó geológusként, hogy lett a hidrológia elismert szakemberévé dr. Vitális Sándor. 33
