Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Nagy Orsolya Kornélia: Az ivóvízminőség-javítási derogációs kötelezettség teljesülésének értékelése az állami szerepvállalás tükrében
Az ivóvízminőség-javítási derogációs kötelezettség teljesülésének értékelése az állami szerepvállalás tükrében * NAGY ORSOLYA KORNÉLIA Dolgozatomban az országos Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) helyzetértékelésén túl, annak előrehaladását akadályoztató tényezőket, azok megoldására tett intézkedéseket és tapasztalatokat összegeztem, különös tekintettel, a derogációs kötelezettség teljesítésének végső felelőseként, az állam erősödő szerepvállalására. Bevezetés, célok Magyarországon az ivóvízellátás céljára rendelkezésre álló felszín alatti vízkészletek sok esetben nem felelnek meg az Európai Unió által az irányelvben előírt vízminőségi paramétereknek, amelyet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet ültetett át a hazai jogrendbe. A vizeinkben jelen lévő, a határértéket meghaladó geológiai eredetű komponensek közül egészségügyi hatásait tekintve közvetlen egészségügyi kockázatot az arzén, bőr, fluorid jelenléte okozza. A Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületeken vállalt derogációs kötelezettségek az országos Ivóvízminő- ség-javítási Program megvalósításán keresztül teljesülhetnek. A többször módosított 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet a megvalósítás finanszírozási hátterét biztosító, Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) indulásakor, az akkor még érvényben lévő 2009-es derogációs teljesítési határidőket tűzte ki célul. Ekkor a központilag koordinált „nagy alföldi" projekt-fejlesztéseken túlmenően különösebb pályázati aktivitás még nem volt jellemző, melynek okai a következőkre vezethetők vissza; Az ivóvízminőség-javítás „eladhatósága”: A vezetékes ivóvízellátás Magyarországon ~98%-ban megoldott, a települések vezetői számára nem látványos eredmény az ivóvízminőség-javítás olyan komponensekre nézve, melyek közvetlen hatását a fogyasztók nem érzékelik, közegészségügyi vonatkozásaival nincsenek tisztában, jelentőségét rosszul ítélik meg. Szemben az ugyanebben az időben zajló szinte azonos pályázati feltételeket kínáló szennyvíz beruházási pályázati lehetőségek népszerűségével, az ivóvizes fejlesztések szükségszerűségének települések döntéshozói által történő elfogadottsága mind a mai napig kérdéses. A 2012. május 30-án kelt C(2012) 3686 számú Európai Bizottsági határozat (Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésről), által szabott határidő is 2012. december 25-én lejárt. Ennek nyomán a kilátásba helyezett bizottsági szankciók, valamint az átmeneti vízellátás elrendelésének költségvetést terhelő tételei további halasztást nem tűrő sürgető feladattá léptették elő a gyorsítást és hatékonyságnövelést a beruházások megvalósítása érdekében minden rendelkezésre álló eszköz bevonásával. A Magyar Kormány, hogy eleget tegyen az irányelv előírásainak és Magyarország egész területén biztosítsa a megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférést, intézkedéscsomagot dolgozott ki és fogadott el. Egyrészről, a megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatást biztosító végleges megoldás megvalósulásáig 2012. december 26-tól ivásra és főzésre átmeneti ivóvízellátást kell biztosítani a lakosságnak. Másrészről, az intézkedéscsomag leghangsúlyosabb pontja az évek óta zajló Ivóvízminőség-javító Program felgyorsítása volt. A nemzetközi kötelezettséggel érintett önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérésére, a szükséges koordináció megvalósítására így „újabb állami szereplők” is csatlakoztak a program megvalósításához. Anyag, módszerek A helyzetértékelés kizárólag az Európai Uniós társfinanszírozásban megvalósult ivóvízminőség-javítást célzó beruházásokkal foglalkozik, az egyéb hazai költségvetésből, illetve esetlegesen az egyes közszolgáltatók által végzett fejlesztések nem képezték a vizsgálat tárgyát. A támogató intézményrendszer felépítésének ismertetését követően rövid helyzetjelentést adtam a projektek jelenlegi készültségi fokáról, a lekötött támogatás mértékéről, valamint az eddig elért eredményekről. A felmérés alapja NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft aktuális adatbázisa volt. A kutatás során részben a rendelkezésemre álló adatbázisok és szekunder adatok segítségével vizsgáltam meg azt, hogy derogációs kötelezettség teljesítésének az elmúlt időszakban megfogalmazott, illetve működtetett eszközrendszere ténylegesen eléri-e célját az IMJP megvalósításán keresztül. A működésképtelen valamint nem a megvalósítandó célt szolgáló megoldások szelektálásával, a továbbgondolásra/ továbbfejlesztésre érde22
