Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Juhász Tamara: A recski savas bányavíz kezelésére irányuló komplex laboratóriumi vizsgálatok
hozamot addig emeltük, míg végük az összes mederanyag kimosódott. A mérést megismételtük a két különböző Vectrinoval és mind az öt fajta mederanyaggal (valamint golflabdákkal és azok nélkül is). VMém] E«sm1 BrwCis »c* 2 tor SíTp n^ale I6H2 MMffcrqi 30ssc íj! 1S! i 11 (* f f II 2. ábra. Nem permanens áramlás eredménye csak ben- tonitot használva A 2. ábra az SNR értékek alakulását szemlélteti a vízhozam növelése, illetve csökkentése esetén a bento- nit vizsgálata során. Az utolsó néhány lépésnél látjuk a kimosódás hatására az SNR értékének ugrásszerű növekedését. Konklúzió Elmondható hogy az vizsgált anyagok közül a bentonit volt az, amelynél az SNR értékek legszembetűnőbben megmutatták az ágyazati anyag lebegésbe kerülését és az SSC növekedését, ezáltal a felhasznált anyagokból ezt javasolnám további vizsgálatokra a lebegtetett hordalék fizikai modellezésére laboratóriumi környezetben. A mért SNR-SSC kapcsolat jól megmutatkozik az SNR értékek változásából, ahogy azt előre sejtettük. További labormérések és érzékenység-vizsgálatok szükségesek a témában, hogy az ADV mérésekből elfogadhatóan pontos SSC értéket lehessen számítani. A dolgozat rámutat, hogy óriási potenciál van az akusztikus áramlásmérések adatainak a feldolgozásában és olyan eljárások kidolgozásában, amelyekkel ezen mérések információt adhatnak a hordalékmozgásról is. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetét mondani konzulenseimnek, dr. Baranya Sándornak és prof. Jochen Aberlenek, továbbá Stephan Sp illemek. Stefan Haunnak, Julia Caramanosnak, Geir Tesakemek és mindenkinek aki valamilyen módon segítette a munkámat. * A 2014. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Mse kategóriában I. helyezést nyert diplomamunka kivonata. A recski savas bányavíz kezelésére irányuló komplex laboratóriumi vizsgálatok * JUHÁSZ TAMARA Dolgozatomban a környezetre problémát jelentő recski savas bányavíz kezelésével foglalkoztam komplex laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Bevezetés, célok A már felhagyott recski ércbányából kifolyó csurgalékvíz jelentős környezetterhelést jelent az erősen savas pH és magas oldott anyag tartalom révén. E probléma megoldására korábban végeztek „félüzemi” kísérletet, mely során különböző szemcsefrakciójú mészkőzúzalékot alkalmaztak töltetanyagként, amit később lignittel egészítettek ki. A rendszer működése során azonban folyamatos gondot okozott a mészkő tölteten történő vaskiválás, amely nemcsak eltömítette a gáttestet, de annak felületét passziválta is. így tehát feladatom egy olyan töltetanyag keresése, mely a meglévő rendszerben a lignittöltet elé beépítve a korábbi problémákat elfogadható mértékűre csökkenti, megszünteti. Anyag és módszer Szekvenciális kioldási vizsgálat 1. táblázat. A szekvenciális kioldási vizsgálat során al- kalmazott mennyiségek a különböző frakciók esetén Frakció Oldószer Bemért minta mennyisége Víz oldható 50 ml desztillált víz; pH 7 2g Kicserélhető 20 ml MgC12; pH 7 0,2 g és 2 g Karbonáthoz kötött 20 ml NaOAc; pH 5 0,2 g és 2 g Szerves 3 ml 1,5 mol/1 HN03 anyaghoz kö8 ml H202 0,1 gés 1 g tött 5 ml 3,2 mol/1 NH40Ac Szulfidhoz kötött 750 mg KC103 15 ml 15MHC1 0, 1 g és 1 g A bányából származó mintából kiszárítást, majd po- rítást követően a legnagyobb fajlagos felületű (<0,2 mm) mintát használtam. A kimért mennyiségekhez hozzáadtam az oldószereket, ezáltal előállítva az egyes frakciókat, melyek a különböző erősséggel kötött fém19
