Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Herman Zsófia: Technológia-módosítás eredményei a Kincsesbányai Víztisztító Üzemben
szállítása igen költséges volt. Az évek során a vízminőség jelentős mértékben javult, a vízben található vas és mangán tartalom is csökkent; a nyersvíz mangántartalma már nem haladja meg a határértéket. A BME-VKKT által korábban végrehajtott vizsgálatok kimutatták, hogy a nagy oldott oxigén tartalom miatt a szórórózsás levegőztetésre nincs szükség (hiszen a technológiára érkező viz vastartalmának közel 95 %-a már szilárd állapotú), és az eddig használt BOPAC mennyiségének töredéke (0,3-0,5 mg Al/L) is elegendő a víztisztításhoz. A koaguláns csökkenésével, vagy elhagyásával viszont a lebegőanyag tartalom is jelentős mértékben csökkent, ezért a derítési lépés el is hagyható, az előzetes vizsgálatok alapján elegendőnek bizonyult a homokszűrés és a fertőtlenítés. A DRV Zrt. üzemi kísérleteket végzett abból a célból, hogy a BME-VKKT munkatársainak megállapításait igazolják. A kísérleteket nyolc különböző ütemben végezték, és arra keresték a választ, hogy a derítő műtárgyak elhagyhatók-e a víztisztítási technológiából. A szakdolgozatom célja az üzemi kísérletek eredményeinek feldolgozása volt. 8 különböző ütemben zajlott a kísérletsorozat, normál (6 szűrő) és maximális (4 szűrő) terhelés esetén. Derítési lépést egyik esetben sem alkalmaztak, levegőztetést csak az első ütemben, 0,5 mg Al/L BOPAC-ot pedig csak az utolsó három ütemben adagoltak a vízhez. Vizsgáltam a nyersviz és a szűrt víz vas koncentráció és zavarosság értékeit. A Fe koncentráció vizsgálata esetén a mértékadó az az ütem, ahol a vizsgálat 24 órán keresztül zajlott, maximális terheléssel, BOPAC adagolás, derítő és levegőztető műtárgy használata nélkül, és a nyersvíz vaskoncentrációja is magas volt (1,25 mg/1) - ez a legrosszabb eset. Ha itt megfelel a szűrt víz minősége, akkor igazolható az állítás, hogy szűrő és fertőtlenítőszer elegendő a megfelelő tisztított víz minőséghez. A vastartalom a szűrt vízben jelentősen határérték alatt volt (jellemzően 0,02 mg/1 alatti értékek). A zavarosság néhány alkalommal 1 NTU felett volt, de általában 0,1-0,8 NTU közötti értékek voltak a jellemzőek szűrt vízben. A határérték túllépések alkalmi nyersvíz minőségromlással magyarázhatóak. Az utolsó három ütemben (6-8. ütem) BOPAC-ot adagoltak a vízhez, melynek következtében több alkalommal 1 NTU feletti értékek jelentek meg a szűrt vízben. A derítőszert is alkalmazó ütemek esetén közelítő számítást végeztem az öblítési gyakoriságra vonatkozóan. A számítás során azzal az egyszerűsítéssel éltem, hogy a vas és mangán koncentráció, valamint a lebegőanyag tartalom állandó a vizsgálat időtartama alatt. A számítás alapján az volt várható, hogy az 7. ütemben kísérlet felénél szűrő áttörés történik. A vizsgálati eredmények alapján a szűrőáttörés a vizsgálat kezdete után 12 órával valóban megtörtént. Az eredmények alapján megfontolandó tehát, hogy abban az esetben, ha koagulálószert is adagolnak a vízhez, vagy valamilyen okból (pl. üzemszünet) magasabb vas koncentrációval rendelkező nyersviz érkezik a tisztítóba, akkor növeljék az öblítési gyakoriságot (naponta többször történő szűrőöblítés igénye felmerülhet). Javaslatok a vezetékek áttervezésére Jelenleg a tisztítási technológia fertőtlenítésből, polifoszfát adagolásból és homokszűrésből áll, azonban a vezetékek átalakítása egyelőre nem történt meg. A jövőben a vezetékek áttervezésével a víz útja jelentősen rövidíthető lesz, illetve energetikai szempontból is kedvezőbb elrendezés alakítható ki. A szakdolgozatomban javaslatokat dolgoztam ki a vezetékek áttervezésére. Csak fertőtlenítőszer és szűrők alkalmazása esetén a 2x10.000 m ’-es medencét át lehetne alakítani teljes mértékben tisztavizes medencévé, valamint a 2x1000 m3-es medence is kihagyható lenne. A Rákhegy II. aknából kiszivattyúzott víz közvetlenül Kincsesbányára menne, ahol a fertőtlenítés után szűrőkre került vizet a 300 m3- es medence kihagyásával a 2x2000 m3-es medencékbe, majd pedig a rákhegyi tisztavizes medencébe továbbíthatnák. Biztonsági okokból a koagulációs szűrés lehetőségének fenntartása javasolt arra az esetre, ha a nyersvízben a vastartalom emelkedne, vagy esetleg biológiai szempontból kifogásolt lenne a nyersvíz minősége. Koagulációs szűrés esetén 0,3-0,5 mg Al/L BOPAC adagolás után közvetlenül a szűrőkre vezethetik a vizet, ez esetben azonban felmerülhet a gyakoribb szűrőöblítés igénye. Mivel a karsztvíz tárolójában további szennyező forrás nem található, így az elkövetkezendő években akár arra is számítani lehet, hogy olyan mértékben javul a víz minősége, hogy elegendő lesz a Rákhegyi aknából kitermelt vizet fertőtlenítőszer és esetlegesen polifoszfát adagolása után a 2x10.000 m3-es tisztavíz medencébe juttatni, ahonnan a vezetékek közvetlenül Székesfehérvár felé vihetik a tisztított vizet. ’ A 2014. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Bsc alapképzés kategóriában III. díjat nyert pályamunka kivonata. 17
