Hidrológiai tájékoztató, 2014

EMLÉKEZÉSEK - Király Péter - Szlabóczky Pál: Király Lajos tiszteleti tagunk emlékszoba avatása (Szilvásvárad, 2014. április 12.)

Király Lajos tiszteleti tagunk emlékszoba avatása (Szilvásvárad, 2014. április 12.) Király Lajos okleveles erdőmémök, az MHT Borsodi (Nagymiskolci) Területi Szervezetének alapító tagja, 1955-1964 között elnöke volt. 1964-ben a Társaság tiszteleti tagjává választották (Rövid életrajzát lásd a Hidrológiai Tájékoztató 1971.-évi számában). 1921— 1940 között a Bükk nyugati felében, ezután nyugdíjaz­tatásáig a hegység „miskolci vízgyűjtőjében” dolgozott, az erdőgazdálkodás sokféle, így a vizgazdálkodási te­rületén is. Idézve Kövessy Gábor fenti megemlékezésé­ből: „...működése során kikristályosodott benne az a tudat, hogy az erdőgazdálkodási feladatok átfogó, he­lyes megoldását nem lehet csupán a szakmai sovinizmus talaján állva megtalálni, hanem az érintett társszakmák képviselőinek egyetértésében (!) * kell a felmerült prob­lémákat komplexen kidolgozni. Fél évszázados aktív, majd nyugdíjas szerteágazó társadalmi munkásságának legfőbb hidrológiai vonatkozásai - a kiállításon megje­lenített emlékek alapján - a következőkben vázolhatok. Szilvásváradon gravitációs vízellátó rendszert épített ki a Király-ház számára. A Szalajka-patakra áramtermelő cső turbinát tervezett és épített, ma már alig felismerhető hegyoldali, részben szigeteletlen (!) földmeder csatornával. Miskolci működésének kiemelkedő tételei a hegyvi­déki erózió védelem és lefolyás szabályozás erdőmér- nöki-hidrológiai eszköztárának állandó hangsúlyozása, a hegybeni karsztvíz tározási szabadalmi javaslata, és mindenekelőtt a Szinva-Garadna vízgyűjtőjéről Miskol­con keresztül lefolyó, átlagosan évi 17 millió m3-nyi jó minőségű, magas forráshelyzetü karsztvíz hasznosítása, amiről később még bővebben is szó lesz. Az ötvenes évek drámai városi (ipari) vízellátási ne­hézségeinek leküzdésére irányuló legjelentősebb gon­dolata a gravitációsan levezethető, kezelést nem igénylő jó minőségű bükki karsztvizek hasznosítása volt. A Szinva-Garadna-völgyi víztömeg felhasználása éves tározási kiegyenlítést kíván. Ez, a 2/3 részében feltöltő­dött Hámori-tó amúgy is elégtelen tározó kapacitása miatt, az oda beömlő vizek alagutas átvezetésével, a forrásvölgyi tározóval oldható meg, de lehetőség kínál­kozik - gravitációs továbbvezetéssel - a Csanyik- és Köpüs-völgyekbeli további tározókra is, összesen évi 15 millió m3 körüli hasznos térfogattal. Az 50-es évek végén elkezdett és a helyi politikai vezetés által is erő­sen támogatott kutatásokat a 60-as évek elején Buda­pestről leállították. Éles szakmai vita veszi kezdetét a helyi olcsó karsztvíz, vagy a távolabbi jóval drágább partiszűrésű víz felhasználásáról. A MTESZ helyi lap­jában, a Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet-ben Pojják Tiborral együtt több cikkben kifejtik álláspontju­kat az ellenzők vízgazdálkodási és hidrogeológiai véle­ményével szemben. (Lásd az 1963/2. és 1966/2. számo­kat.) Utóbbiból idézve: „Hazánk nem pazarolhatja energiatermelésének egy részét arra, hogy nagy költ­séggel felfelé szállítsa a vizet, amikor a lényegesen jobb karsztvíz gravitációs úton kerülhet Miskolc ivóvízellátá­sába ...” Ellencikkre a szintén felvidéki értelmiségi evangéli­kus származású VIZITERV-es mérnököt Galli Lászlót (lásd Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet 1967. 3.SZ.). szólítják fel. A forrásvölgyi tározó geodéziai és geológiai előmunkálatához a Hidrológiai Társaság helyi szervezetének tucatnyi tagját mozgósítja, akik éveken át társadalmi munkában dolgoznak Vele. Ez már szemet szúr a titkos rendőrségnek is, ezért koncepciós per elő­készítését kezdik meg ellenük, vallási összeesküvésnek jellemezve, „Hitvallók” jelige alatt. A kézhez kapott jelentések alapján 1961-63 között mintegy félszáz sze­mélyt figyeltek meg ez ügyben azzal a hamis állítással, hogy a Király Lajos által támogatott bükki kutató munka voltaképpen csak „osztályidegen elemek össze­esküvése” figyelmen kívül hagyva, hogy abban vezető állású aktív páttagok is lelkesedéssel vettek részt. Egy házkutatás során írógépét is elvitték. Az évekig tartó zaklatások következtében egészsége megromlott, ez is elősegítette az amúgy nagyon egészséges életet élő Király Lajos korai halálát. Az 50-es évektől kezdődően megsokszorozódó városi lakosszám és a vízpazarló ipar növekvő vízigénye miatt a miskolci bükki vízgazdálkodás nagyteljesítményű időszaka ez! Kiépül az Anna-forrási vízmű, Kessler Hubert irányításával, nagy átmérőjű termelő-kutakkal bővítik a tapolcai vízmű kapacitását, kijelölik az első hidrogeológiai védőterületét Hajós László igazgató főmérnök működése alatt, vízbányászati kutatást végeznek a tavi forrási vízműnél Jakucs László és Ember Károly irányításával, és kijelölik az egész miskolci vízmüves karsztvízgyűjtő védőterületet Vitális Sándor és Tavaszi Ödön vezetésével. Tregele Kálmán kezdeményezésére, a bükkaljai szénhidrogén kutatások keretében lemélyül az akkori nevén Villanytelepi Strand első hévízkútja. 1964-ben épül ki a Szinva forrás alagút- galériás foglalása Léczfalvy Sándor tervei alapján. Még 1954-ben a miskolci barlangkutatók társadalmi munká­ban elbontják a későbbi Barlang fürdő helyén visszama­radt légoltalmi pincét Láner Olivér irányításával, ahol jelen cikk szerzői is közreműködtek. 1953/54-ben a Magyar Hidrológiai Társaság központi támogatásával hidrogeológus technikusképző tanfolyamot szerveznek a miskolci egyetemen, a Borsodi Csoport elnöke Pojják Tibor vezetésével, ahol a vizsgabizottság elnöke Mosonyi Emil volt. A felsorolt személyek mindegyiké­vel Király Lajos intenzív szakmai-baráti kapcsolatban állt. Terület elrendezési javaslattal segíti - a zsúfoltság elkerülése érdekében - a mezőkövesdi Zsóry fürdőnél tervezett üdülőépítési programot. A szilvásváradi ünnepség — amely során emléktáblá­ját is leleplezték — szellemiségében és szervezettségében méltó volt Király Lajos prófétai egyéniségéhez. Az EGERERDO Zrt. részéről az egész rendezvényt kézben tartó Schmotzer András erdőmémök, múzeum vezető, valamint a „legkisebb fiú” Király Péter tartottak átfogó életmű ismertetést. Az emléktáblát Dobre-Kecsmár Csaba vezérigazgató, valamint a másik fiú Király Béla leplezték le, majd megnyitották a nagy gonddal összeál­lított, rendkívül izgalmas tartalmú kiállítást. Megha­tódva hallgattuk az 1956-ban a soproni erdészeti egye­temről Kanadába menekült leánya, Király Ilona két saját 7

Next

/
Thumbnails
Contents