Hidrológiai tájékoztató, 2014
KÖNYVISMERTETÉSEK - Csath Béla: Id. Ősz Arpád:”A meddő olajipari fúrások - Termálfürdők”
KONYVISMERTETESEK rr r Id. Ősz Árpád: A meddő olajipari fúrások - Termálfürdők Hiánypótló könyv jelent meg id. Ősz Árpád olajmémöktől, amikor elhatározta, hogy „A meddő olajipari fúrások — termálfürdők” címmel megírja mindazon meddő szénhidrogénfúrások történetét, melyeknek eredménye a termálfürdők létrehozása lett. Zsigmondy Vilmos városligeti fúrása után közel félévszázadnak kellett eltelni, hogy a szénhidrogének kutatására irányuló kutatófúrási hullám eredményeként egy újabb időszak vegye kezdetét 1924-től 1934-ig, amikor a Kincstári Mélyfúró Üzemek sikertelen szénhidrogén-kutatási tevékenysége gázos hévízkutak egész sorát eredményezte. A következő években a hévizet továbbra is a szénhidrogénekre meddő fúrások tárták fel, melyek a balöblítéses lüktetve működő fúrási eljárással készültek. A 30-as évek közepén megjelent modem rotari fúrási módszerrel készült újabb szénhidrogénre meddő fúrásokat képeztek ki hévízkúttá, melyek nagy részét balneológiái hasznosításra alkalmazták. Id. Ősz Árpád ezen évek áttekintése után a mai napig rendelkezésre álló széleskörű kutatási adatok alapján tárgyalja a meddő szénhidrogénfúrásokra épült termálfürdők történetét és ügyes meglátással először megyénkénti bontásban (ezek száma 11) mutatja be a fürdőket (melyek száma 45) és ez alkalommal a következő adatokat közli: fürdő neve, a kút, illetve a fúrás megnevezése a szükséges adatokkal (mélység, vízhozam, hőmérséklet), a vizet adó réteg típusának megjelölése, a mélyítés éve. A megjegyzési rovatba alapos feltáró munka után közli, hogy a könyv megjelenésének idejéig mi történt a termálkúttal. Az ezt követő térképen szemléltetésre kerültek a termálfürdők helyei. Ügyes megoldást talált a szerző, amikor mind a megyék, mind az illető termálfürdő helyének (város, falu) címerét mutatja be, majd adja a terület geológiai felépítését, ennek fejlődéstörténetét. Ezt követi minden esetben az illető szénhidrogén-kutató fúrást végző vadállatainak megemlítése, majd a lemélyített fúrások és a kitermelt hévíz adtainak ismertetése után a kút hasznosítását végző szervek felsorolására került sor. Megismerhetjük továbbá az ezeken a területeken végzett építkezéseket, a fürdők fajtáját: Nyitott, zárt, úszómedence, gyógymedencék, wellnes medencék stb. Kitér az ismertetés a kialakuló infrastruktúrára is. Legnagyobb erénye a könyvnek Ősz Árpád által összegyűjtött képek sorozata, melyek száma 373 db. A képek az egyes fürdők kilapulásának teljes vertikumát adják. Ahol lehetőség volt korabeli képek mutatják be a fúrási munkákat, megismerkedhetünk a kútfejszerelvényekkel és egyes kútkitörések képeiben is gyönyörködhet az olvasó. Nyomon követhető a fürdő kialakulásának a története, pl. sár-fürdő, fövenyfürdő, árokfürdő, fakosár medence”, majd a medencék különböző fajtáival ismerkedhet meg az olvasó. Találkozhatunk a képek közt a fürdő közvetlen környékének madártávlati képével, képeslapokkal, de találkozhatunk itt-ott már a fürdő további bővítésének látványtervével is. Látható egyes képeken a szép napokat megélt fürdők jelenlegi állapota is. A kiadvány a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és az OMBKE Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály támogatásával jelent meg a MONTANPRESS Rendezvényszervező Tanácsadó és Kiadó Kft. gondozásában. Csath Béla gyémátdiplomás bányamérnök 75
