Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
város mélyebben fekvő területei víz alá kerültek. 1940. március 13-16. A Nagykoppány patakon rendkívüli (22 m3/s) árvíz vonult le, amely a völgy teljes szélességét kitöltötte, a számított szabályozási vízállást 170 cm-rel meghaladta. A vasútállomást 50 cm-es víz borította. Minden úton és vasúton szünetelt a közlekedés. 1940. március 13-18. A Zala rendkívüli jeges árvize, mely jégtorlódásokat, töltésszakadásokat okozott és közel 216 km" területet öntött el. A keszthelyi vasútvonal töltésének koronája mindössze 10 cm-rel állt a víztükör felett. 1940. március 13-25. A mellékfolyói, illetve -vizei által megduzzasztott Sió rendkívüli árvize több helyen gátszakadást okozott (Simontomya, Pálfa, Ózd, Sióagárd stb. térségében). Jelentősebb apadás csak április első napjaiban következett be. 1940.március 14. Kétnapos áradás után tetőzött a Kapos vize Kaposvárnál, elöntve a város alsóbb részeit, mintegy 6 km-nyi területet. Az árvíz elsodorta a Kaposvár- Szigetvár vonal vasúti hídját. Víz alá került a taszári repülőtér, és a Kapos több hídja is (a homoki, nagyberki és a szabadi) tönkrement. 1940. március 14-16. A kárpátaljai folyók (Latorca, Tarac, Talabor, Nagyág, Borzsa stb.) árvizei több mint 25 hidat romboltak le, köztük a Latorcán átvezető repedei közúti hidat. A lezúduló vizek partszaggatásaikkal tetemes károkat okoztak a parti szántóföldekben is. 1940. március közepe A Rába jeges árvize a felső - társulati kezelésen kívüli szakaszán - 160 km2 területet öntött el. Jégtörőket, hidakat sodort el az ár Váckeszőnél, Marcaltónál és Rábapatonánál. A Rábaszabályozó Társulat töltései azonban sehol sem szakadtak el. 1940. március közepe A Sárvíz csatorna visszaduzzadó vize a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül elöntötte Sárkeresztúr község nyugati részét. A váratlan helyzetet az okozta, hogy a csatorna töltésének bal parti részeit elhanyagolták és elhordták a helybeliek. 1940. március 16. A Kapos árvize tetőzött Dombóvárnál az árvédelmi töltés koronája felett 75 cm-rel. Az újdombóvári vasútállomás környéke víz alá került és az állomás megközelíthetetlenné vált. A helyzetet súlyosbította a Konda patak egyidejű áradása. Összesen 41 ház dőlt össze. 1940. március 16. A Duna jege a Gödi szigetnél feltorlódott. A megduzzadt folyó a felette lévő alacsonyabb területeket jeges árvízzel borította el. Nagymaros, Visegrád, Vác part menti részei víz alá kerültek. 1940. március 18. Sikeresen kivédett jeges árvíz vonult le Budapestnél. Az esemény során 1876-óta a legmagasabb vízállását észlelték. A megelőzési munkálatok és az intenzív védekezés hatására a várost nem öntötte el a víz. Átvágták a Rákos patak északi töltését, és a vizet (8 m3/sec) mezőgazdasági területre vezették. 1940. március 19. A Csepel-sziget déli csúcsánál, Rácalmás magasságában a jeges árvíz következtében jégtorlasz alakult ki, melyet a légierő aznap délután szétbombázott. 1940. március 20-26. A hóolvadás rendkívüli árvizet okozott a Zagyván és a Tárnán, amelyek megduzzadva gátakat romboltak el. A viz egy része a vasúti töltést átszakítva, Jásztelek megkerülésével a Heves-Szolnok-Jászvidéki Társulat területei felé vette útját. Az árhullám másik része a Zagyva völgyében futott végig Jánoshidát és Újszászt veszélyeztetve. 1940. március 22. t Kaáli Nagy Dezső (Siófok), mérnök, a Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség vezetője. Munkásságához fűződik a tihanyi, alsóörsi, balatonlellei, balatonföld- vári, balatonszemesi és siófoki kikötők építése, valamint az emlitett települések partrendezése. Saját találmánya a K.N.D. jelű partvédőmű, melyet több helyen sikerrel alkalmaztak. Szakirodalmi tevékenysége zömmel a Balaton vízrendezésének kérdéskörével foglalkozott. (* Kraszna, 1888. május 17.) 1940. március 25-26. A Hemád mellékvizein rendkívüli árvíz alakult ki. A vízfolyások alsó szakaszán az ár úgyszólván sehol sem folyt a mederben, hanem elöntötte a part menti községeket. A Vadász patak áradása miatt Szikszón 98 lakóház került víz alá, s 38 omlott össze. 1940. március 25-30. A Sajó árvize a felsőbb szakaszán komolyabb nehézségek nélkül vonult le. Egy gátszakadás ugyan bekövetkezett, melyet a Hangony patak hátulról felgyülemlett vizének nyomása okozott. A Sajó Bánréve feletti szakaszán - mellékágaival együtt - mintegy 30 km2 területet, alsó szakaszán pedig közel 60 km2-nyi területet öntött el. 1940. március 17-29. A Bódva eddigi legnagyobb árvize gyorsan levonult, de a töltésezetlen folyó teljes völgyét elárasztotta. A torkolati duzzasztó művet alámosta és részben bedön- tötte. Más jelentős anyagi kár szerencsére nem keletkezett. 1940. március 21. Bonczos Miklós belügyi államtitkár vezetésével megkezdte működését az Árvízvédelmi Kormánybiztosi Hivatal. 1940. március 28. A dunai jeges árvizet követő újabb áradás, az ún. "zöldár" nagy károkat okozott. A Szentendreszigeti Ármentesítő Társulat jég által megrongált töltéseit átszakította, s elöntötte Pócsmegyert, valamint Sziget- monostort. 1940. március A Karasica patak (Baranya m.) rendkívüli árvize Magyarbóly községben nagy károkat okozott. Több mint 50 lakóházat öntött el a víz. 1940. március A Marcal alsó szakaszának védtöltéseit az árvíz 15-20 cm-rel meghágta, de több helyütt sikerült a kiáradást nyúlgátakkal megakadályozni. Ettől függetlenül a Marcalvölgyi Vízitársulat árteréből kb. 90 km- került víz alá. 1940. március A Cuhai Bakonyér mentén az árvíz 25 km'-t borított el. 70
