Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsadányi Éva: Dr. Vitális Sándor vízföldtani és hidrológiai témájú kéziratos jelentései 1927 és 1942 között
csak 100 1/p-nyi vizet ad. A kavicshordalék alatti glaukonitos homokkő nem szolgáltatott vizet. 3. Glaukonitos homokkőben 3 m mély kút vetőhasadékból 100-150 percliter vizet ad. Míg további két, ivóvizet adó kis kapacitású kút is van. 4. Csató-kút 100 1/p vízhozammal. Rossz a foglalása, szökik a vize. 5. Az inászói László lejtaknából származó bányavíz, 400 1/p vízhozammal. Lúgos a víz, nem használható. Az felsoroltakból összesen 300-350 percliter nyerhető, míg a szükséglet 5501/p. A földtani és bányászati ismeretek, valamint a hidrológiai bejárást követően a viznyerésre három lehetőség van: 1. A glaukonitos homokkő vetőhasadékaiból kis mélységű kutakkal, 2. A zagyvái tavak alatt létesített talajvíz kutakkal és 3. a Ferenc-akna környékén 200 m mély fúrással. Javaslata a harmadik lehetőség szerint vízkutató fúrás mélyítése. Jelentés a kisterenyei fúrásban feltárt gyógyvizekről, Budapest, 1937. március 17. C.IV.51 „A kisterenyei vízkutató fúrással feltárt vizek kémiai analíziseit tanulmányozva, arra a következtetésre jutottam, hogy a feltárt vizek elsőrendű alkalikus ásványvizek illetve gyógyvizek.” Az elemzések dr. Györki József vegyvizsgáló laboratóriumában készültek. Az országban eddig három ismert alkalikus ásványvízzel (parádi, balatonföldvári és balfi) hasonlítja össze az új kisterenyei eredményeket. Az utóbbi mutatja a legjobb eredményeket. A magas nátrium-hidrokarbonát jó savlekötő, „a gyomor, belek, epeutak hurutos megbetegedéseinél oldóhatása van.” Szakvélemény a salgótarjáni üveggyár vízellátásáról, Budapest, 1938. január 10. C.IV.64. A Salgótarjáni Üveggyár Rt. salgótarjáni telepének vezetése felkérte a feladat ellátására. Eddig a Tarján patak vize és a gyár területén lévő két kút szolgáltatta a szükséges vízmennyiséget, ami már sem minőségileg, sem mennyiségileg nem volt megfelelő. A vízigény: évi 120 000 m3' lehetőleg tiszta, baktérium-mentes, lágy víz, ami ivóvíznek is megfelelő. A szokásos terepbejárás és a meglévő földtani ismeretek tanulmányozása után a következő lehetőségeket vázolta: 1. Földfeletti víznyerés, csapadékvíz, folyók, patakok, források és 2. Földalatti vizek: talajvíz és mélységbeli víz. A gyártelep környékén a mélységi vizek 3 vízadó rétege található: „a legfelső alsó miocén burdigalai emeletbe tartozó aequipectenes homok és homokkő”, ezt a bányászat lecsapolta,- „a széntelep feküagyag és riolittufa alatt lévő alsó miocén korú u.n. fekükavics és homok”, ez megfelelő lehet és „a felsőoligocén korú glaukonitos homok-homokkő” megfelelő. Javaslat a mélységi vizek elérése kb. 120-150 m mélységben a gyártelep nyugati részén. Mindhárom réteget át lehet fúrni és elegendő víz- mennyiség nyerhető. Előzetes ár a fúrásra, beleértve a béléscsövezést és a kompresszálást, 15 000-30 000 pengő. Jelentés a salgótarjáni vasas ivóvíz és a vízválasztói olajos vízről, Budapest, 1940.április 4. C.IV.91 A vasas ivóvíz oka az, hogy a szabad szénsavat tartalmazó víz oldja a vascsőből a vasat. Megszüntetésére a következőket javasolja, hogy visszaálljon az eredeti állapot:- éjszakánként át kell mosni a közcsapokat,- csak az artézi kút vizét szabad betáplálni,- állandó víztermelésre van szükség és bakteriológiai vizsgálatot kell végezni. Az olaj megjelenésének két oka lehet a vízválasztói fúrásokban. Származhat az olaj a kompressziózástól, vagy a bükkszékihez hasonlóan „földiolaj” jöhet a kiscelli agyagból. Az utóbbi néhány napos leállás után kimutatható. A fúrás vizét vízelemzésre kell küldeni. Jelentés a rózsaszentmártoni oltáránál tervezett lakótelep stb. vízellátásáról, Budapest, 1942. március 25. C.VIII.65. Báró Róhr Rezső bányaigazgató felkérésére vizsgálta a vízbeszerzési lehetőségeket. A helyszíni szemlére Jámbor Miklós oki. bányamérnök társaságában utazott. A feladatot három részre kell osztani, a tényleges lakótelep, 3000 főre tervezve, az altáró és környéke, valamint a légakna környéki épületek kiszolgálása. Az első két esetben előzetes tervek szerint a holocén hordalékra telepített kisebb kutakkal oldanák meg a feladatot. Mindkét esetben kézi próbafúrást javasol a vizadó réteg mélységének meghatározásához. Ha ez nem válik be, vagyis nem lenne elegendő víz, akkor nagy átmérőjű aknás kútból, vagy lefektetett galériából lehetne beszerezni. A környéken van ilyen 1200 m-re. Felhívja a figyelmet a sorrend fontosságára. Aknás kúttal vagy kutakkal a szükséges 1200 1/p vízigény megoldható. A légakna környéki épületeknél három kutat terveztek. A próbafúrást sürgeti, mert az építkezésnél bármikor szükség lehet vízre. Tokaj-Hegyalja Szerencs, cukorgyári vízművek kittjai, Budapest, 1938. augusztus 19. T.9976/1 Felkérték a gyár vízellátásának megoldására. A gyár a Szerencs-patak és 42 (a gyár területén lévő) kút vizét használja működése során. A patak vízhozama változó, a kutakat 50 éve mélyítették a Szerencs-patak 1 km-es körzetében. A kutakat rendszeresen tisztítják, de egy ilyen kút élettartama 40-60 év. Három kút kiesett már, idő kérdése és a többi is követi. 45
