Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Gondolatok a felszín alatti víz védelméről
tennie, éspedig, hogy a termelés ne haladja meg az után- pótlódás mértékét és a viz minőségében károsodás ne történjen. Ezek megállapítására, ellenőrzésére ma már számos rendelet előírásain kívül igen sok műszeres megoldás is ismert. Az előírások közül ki kell emelni a Keretirányelvet, amely a védőterületek kialakítását hangsúlyozza a víz minőségének védelme érdekében. A víztestekben tárolt víz mennyiségének gyarapodásáról különösen a trícium vizsgálatok nyújtanak jó tájékoztatást. Az ivó vízkészlet modellezése Az ország ivóvíz bázisának túlnyomó részét a felszín alatti földtani képződmények adják. A CC-Waters projekt 2009-ben indult és 2012 tavaszán zárult azzal a céllal, hogy vizsgálja az éghajlatváltozás hatására az ivóvízellátás várható kockázatait, megelőzését, de legalább is a káros hatások csökkentését, esetleg kivédését. Ez azt jelenti, hogy az üzemeltetőknek biztosítani kell mindenképpen a megfelelő mennyiségű és minőségű vizet a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság részére. A projekt két mintaterületet vizsgált, az egyik a karsztvizet a bükki területen, a másik a Nyírség nagy részén a negyedidőszaki porózus képződményekből származó vizet. A várható változást több időszakra bontotta és az 1981-2010 közötti állapotból indult ki, majd 2021-2050 és 2071-2100 közötti időszakra prognosztizálta. A feldolgozás vizsgálta a területhasználatok változását és úgy tűnik, hogy abban lényeges változás nem várható 2100 végére. A Bükk hegységi karsztvíz jelenlegi kitűnő minőségét a szélsőséges csapadéknövekedés befolyásolhatja, amikor a vízelvezetést sem a felszíni vízfolyások, sem a csatornahálózat nem tudja megoldani, így a barlangokon keresztül a szennyezett viz is bejuthat a karsztforrásokba. A kifogástalan minőségű és megfelelő mennyiségű víz biztosítása a vizsgált területen gondot jelenthet majd a vízműnek. A nyírségi területen a vetésszerkezet módosítása nem javasolható, ellenben a belvíz- gazdálkodás módszerén kellene változtatni a rendelkezésre álló vízmennyiség biztosítása érdekében. A leginkább veszélyeztetett a talajvíz, mivel szennyezettsége a települések alatt igen jelentős. A rétegvizek természetes eredetű szennyező anyaga az ammonium, a vas és a mangán, illetve a metán. A változó csapadék mennyisége és intenzitása esetén a műtrágyázás következtében kimosódó nitrát mennyiségének növekedése nem várható. A lokális és a globális beszivárgási és megcsapolási területet egy jól megszerkesztett vízföldtani szelvény szemlélteti (Gondárné 2013). Az Európai Unió tagjai részére számos kedvező és kevésbé kedvező rendelkezést ír elő. Ajövőre tervezik a vízzel való gazdálkodás egyik módját. Orvosi, vagy egyáltalán egészségügyi szempontból az a vélemény alakult ki, hogy talán nem célszerű az embernek minden nap fürdeni vagy még zuhanyozni sem, mivel a sok víz kiszárítja a bőrt, és elegendő hetente egyszer a víz alá állni. A másik jelzés ugyancsak az EU-ból indult ki, legalábbis a sajtó már jelezte, hogy javasolják vagy előírják, - valószínű tervezés alatt van - hogy melyik az a legkisebb vízmennyiséget igénylő vízöblítési módszer, amely lényegesen csökkentené a háztartásokban az eddigi vízfogyasztást. Tulajdonképpen mind a két javaslat nagyon ésszerű és valóban az éghajlatváltozással együtt járó vízhiányt e két megoldással is lényegesen ellensúlyozni lehetne. Néhány gondolat a hévízről Kevés ország dicsekedhet olyan mennyiségű és változatos összetételű hévízkészlettel, mint hazánk. Talán a „kimeríthetetlennek” ítélt természeti értékkel éppen ezért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni, pedig nap mint nap igen sok birálat éri a hévízgazdálkodásban érdekelt szerveket. A hibák és a hiányosságok egyik okát abban kell keresni, hogy a forrásokat és a kutakat üzemben tartó intézmények a komplex hasznosítás helyett csak egy adott cél érdekében használják. így azután a még sok értéket tartalmazó „nyersanyag” csatornákba vagy közvetlenül felszíni vízfolyásokba kerül. A másik ok pedig a több irányú hasznosítás feltételei olyan nagy beruházási költséget igényelnek, amelyet csak kevesen tudnak magukra vállalni. Újszerű fürdők Ma már majdnem minden, főként alföldi önkormányzat, sok intézmény és elvétve még magánszemély is tervezi fürdő létesítését újabb bevételi forrásként. Azért is az Alföldön és a Dunántúl némely részén, mert ott többé-kevésbé 1000-2000 m mélységben lehet mélyfúrással olyan minőségű és mennyiségű hévizet feltárni, amely egy fürdő vízellátását kielégíti. A fürdők eredményes felhasználását viszont igen nagy beruházással lehet megoldani, mivel a mai igényeket csak a wellness jellegű fürdők tudják kielégíteni. Ezeket családias fürdőknek hirdetik meg, ahol a legkisebbektől az idősebbekig minden családtag részt vehet. Igénybe vételével ez tulajdonképpen a szórakozástól az egészség megőrzésig, testi és szellemi megújulást javasol. Arra azonban egyáltalán nem figyelnek, hogy a nagyon kicsiknek és a nagyon időseknek orvosi szempontból nem feltétlenül ajánlatos a nagy hőmérsékletű és nagy ásványi anyag tartalmú vízben naphosszat lubickolni. Ezt már eddig is sok kedvezőtlen példa bizonyította. Célszerű lenne tehát olyan kutatómunkát végezni, amely bizonyítja e felvetés jogosságát vagy indokolatlanságát. Jelenleg csak arra hívják fel a figyelmet, hogy nem minden mozgásszervi betegségre jó a termálvizes kezelés, és a gyulladásos esetekben kifejezetten káros hatású. Egyéb betegségek esetén is természetesen a beutaló orvos véleményét ki kell kérni. Hasonló jellegű létesítményeket hoznak létre újabban „aquapark” néven. Itt ugyancsak a víz különböző felhasználási lehetőségein túl játékot, testedzést, szórakozási lehetőséget kínálnak. Elsőként 2000-ben létesítettek ilyet ekképpen hirdetve: „Magyarország első szórakoztató vízicentruma Hajdúszoboszló strandján!” Külföldi mintát követve 4 pályás versenycsúzda, kamikáze (élő torpedó), fekete lyuk, vad folyam és tengerparti világ szórakoztatja a fürdőzők világát. Mindez azután újabb hévíz-mennyiség 35
