Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Csurgó Gergely: Vágatkörnyezet leürülését kísérő vízkémiai változások felszín alatti vizekben, a Bátaapáti NRHT példán
-60 Jelmagyarázat: származási hely magassága (m Bf) T -40 • 40-80 + 80-120 ♦ 120J ' y ▼ g* ~r-13 12 180 (%o) 11 ~r-10 3. ábra. A vágatbeli vizfakadások ő‘ 0- és öD- eredményei A vágatok mentén a tárolótérig haladó nagyjából É- D-i nyomvonal mentén a MAFI munkatársai által korábban készített szelvények felhasználásával újraszerkesztettem a vágatkörnyezet (Ca' +Mg )/(Na +K ) kationarány és 5lsO- eloszlás térképét. Míg a korábbiak a felszíni és vágatbeli fúrásokból származó vízkémiai adatok alapján készültek, én a vizfakadások - illetve a vágatoktól távolabbi fúrások - vizsgálati eredményeit együttesen jelenítettem meg. A vizfakadások és fúrások vizsgálati eredményei a kationarányt és Sl80-eloszlást tekintve a lejtősvágatok legalsó szakaszán és az alap vágatok szintjén nagymértékű egyezést mutattak, ezen térségekben csak kisebb, lokálisnak tekinthető változásokat figyeltem meg. A fő különbség elsősorban a lejtősvágatok felső szakaszain tapasztalható. A vízfakadásokra számolt kationarányok - a fúrások eredményein alapuló primer összetételhez képest - a Klára- és Péter-törés torlasztó-szigetelő zónái által határolt térrészben növekedtek a legnagyobb mértékben, amelyet az itt tapasztalható intenzívebb meg- csapolódás okozott. Összefoglalás Munkám során általános vízkémiai összetétel szerint jellemeztem a különböző térbeli helyzetű vizeket, és ahol lehetett, azok időbeli kémiai változásait is. A felszíni kutatófúrások eredményei alapján korábban kimutatott vízkémiai övezetességet a vizfakadások és a felszín alatti monitoring fúrások tekintetében is igazoltam. Az eredményeket a mintavételi helyek többségén a stabilizotópos (oxigén és deutérium) adatok értelmezéséből levont következtetések is megerősítettek. Az eredmények alapján tisztáztam a fő vízadó törészónák áramlási rendszerben betöltött szerepét. Értékelésem során megbizonyosodtam arról, hogy a vízfakadásokból nyert eredmények minőségileg összevethetők a vágatbeli primer fúrásokból származó adatokkal, figyelembe véve a „vízfakadás jelleg”-ből adódó korlátokat. Előnyük viszont, hogy a már kihajtott vágatszakaszok nagy részében - egy-egy ponton - lehetőséget biztosítanak a többszöri mintavételre. Utóbbi azért lényeges, mert a jelenlegi tranziens állapotban a vágatkömyezet leürülésének következtében a repedésrendszer áramlási viszonyai folyamatosan módosulnak. Az ismétlő jelleggel mintázott vizek kémiai összetételének időbeli vizsgálatával viszonylag megbízhatóan azonosíthatók a huzamosabb ideig fennálló trendek vagy a markáns változások. Megállapításaim csak a vágatok szűk térségére érvényesek, a távolabbi vágatkörnyezetre vonatkozóan más vizsgálatok eredményeit (pl. a bányabeli potenciálfúrások nyomás- vagy a felszíni fúrások esetleges újramin- tázásból származó adatait) is figyelembe kell venni. Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönöm konzulenseim, dr. Szűcs Péter és Csicsák József segítségét. A munkafeltételek biztosítása a MECSEKÉRC Zrt. érdeme volt, az adatokat az RHK Kft. bocsátotta rendelkezésemre. IRODALOM BenedekK.. MezőGy, SzabóZs., MolnárP., BöthiZ.,SidlöT., Dankó Gy. 2009: A Bátaapáti-telephely vízföldtani modellezése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2009-ről, 167-176. SZŐCS T, Horváth /., TÓTH Gy. 2006: A felszín alatti víz primer geokémiai összetételének értékelése. - Kézirat, RHK Kht„ Budaörs, RHK-K 134/06. A diplomamunka online elérhetősége http://phd.lib.uni-miskolc.hu/?docId=l 4706 ’ A 2013. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton MSc egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 19
