Hidrológiai tájékoztató, 2014
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Trásy Balázs: Felszíni és felszín alatti víz kölcsönhatásának vizsgálata a Szigetközben
• 2002-ben A tanulmányi ügyek fejlesztése érdekében megkezdődött a NEPTUN elektronikus tanulmányi adminisztrációs rendszer bevezetésének előkészítése. • 2003-ban elindultak a kétciklusú képzés előkészületei, valamint új, felmenő rendszerű tanterv szerinti oktatás kezdődött el. • főiskolai döntés született a PPP-konstrukciós nagyberuházásról, a képzési tér bővítése érdekében. • 2005-ben indult el a 4 ill. 3,5 éves BSc rendszerű alapképzés az építőmérnöki ill. környezetmérnöki képzésben. • 2006. augusztus 29. A PPP beruházás (nagyelőadó+aula, könyvtár, kollégium) alapkőletétele • 2008. április 25. A PPP keretében megvalósult nagyberuházás: nagyelőadó és oktatási helyiségek, könyvtár és kollégium ünnepélyes átadása. • 2010. január 1. A Műszaki és Gazdálkodási Fakultás jogutódjaként létrejött a Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar. Dr. Szlávik Lajos Professzor Emeritus DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2013. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat - kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében - a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). Felszíni és felszín alatti víz kölcsönhatásának vizsgálata a Szigetközben* TRÁSY BALÁZS Bevezetés A Duna 1992-ben történt elterelése nyomán jelentős vízhozam csökkenés következett be a határfolyó medrében, aminek jelentős hatása volt a Szigetköz felszín alatti vízkészletére. A folyó mentén nem egységesen, de megváltozott a felszíni és a felszín alatti víz közötti áramlás iránya. Emellett a lecsökkent vízhozam és áramlási sebesség következményeként egyes részterületeken kialakult a meder kolmatációja. A változások követésére több kutatás is indult, melyben a Magyar Állami Földtani Intézet is részt vett, és Scharek Péter vezetésével a Szigetközi Földtani Monitoring keretében több mintavételi helyen a Duna víz, valamint ezen pontok közvetlen közeléből nyert felszín alatti vízminták elemzését és értékelését végezte (Scharek et al. 2000). A vizsgálatok 1993 - 2011 között folytak, mely időszakon belül 1995 és 2004 között negyedévenként 56 fizikai, kémiai paraméter vizsgálata történt meg. Diploma- munkám során ezt a 10 éves időszakot vizsgáltam 15 felszíni és azok közvetlen közeléből származó 15 felszín alatti víz mintavételi pont bevonásával. Módszer Az adatok értékeléséhez, a földtani és áramlási viszonyok megismerése után, az adatokról kialakítandó képhez leíró statisztikai módszereket használtam, majd megvizsgáltam, hogy milyen sztochasztikus kapcsolatok állnak fenn az egyes paraméterek között. Célszerűnek tartottam az adatok szezonális vizsgálatát is elvégezni. Az egyes mért paraméterek periodicitás vizsgálatával célom volt elkülöníteni a fejlett periodicitást mutató paramétereket és mintavételi helyeket, valamint meghatározni azon időszakokat, amikor a várt periódus kimarad. Csoportosító eljárásokat is alkalmaztam, amelynek célja alapvetően a hasonló tulajdonságok alapján történő csoportba rendezés {Kovács et al. 2012a). Ennek megfelelően klaszter analízissel megvizsgáltam, hogy menynyire különülnek el a szonda mérések a felszíni mérésektől, milyen hasonlósági viszonyok jellemezik a mintavételi pontokat és időintervallumokat. Többdimenziós adatsor vizsgálatakor fontos feladat a változók számának csökkentése a bennük rejlő jelentős információ elvesztése nélkül, továbbá a többváltozós összefüggés- rendszer háttérváltozóinak feltárása, amelyek segítségével genetikai elemzést is lehet végezni {Magyar et al. 2013). Ez két módszerrel is elérhető, főkomponens és faktor analízissel. Mivel a főkomponens analízis matematikai háttere sokkal kidolgozottabb és eredményei is könnyebben értelmezhetők (Kovács et al. 2012b), e módszer használata mellett döntöttem. Eredmények, következtetések A bemutatott adatelemző módszerek alkalmazásával meghatároztam azokat a mintavételi helyeket, ahol a Duna rátáplál a felszín alatti vízáramlási rendszerre, illetve azokat, amelyeknél a vízáramlás ellentétes irányú, vagyis a felszín alatti víz Dunában történő megcsa- polódása zajlik. A paraméterek vizsgálata alapján megállapítható volt a terület DK-i részén található meder14
