Hidrológiai tájékoztató, 2013
ÉVFORDULÓK - Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2014-ben
1939. A Vízügyi Közleményekben megjelent Babos Zoltán és Mayer László tanulmánya „Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon”, amely első ízben foglalta össze és értékelte röviden a több mint egy évszázadon keresztül folyó hazai társulati vizimunkákat. 1939. Budapest Székesfőváros Közgyűlése 148/1939. számú szabályrendeletével intézkedett a főváros árvízvédelmének szervezetéről. 1939. Védetté nyilvánították a szegedi Fehértó vadvízországát, amely az 1930-as évek elején még jórészt természetes állapotú, mély fekvésű, vízjárta szikes puszta volt. Később az egész területen halastavakat létesítettek, melynek környezetében egyedülálló madárvilág alakult ki. 1939. Hajdúszoboszlón az elfolyó meleg vizet felfogó mélyedések felhasználásával 40 000 m2 vízfelületű csónakázó tavat alakítottak ki. 1939. Budapesten, a ferencvárosi szennyvíztelepen (FCSM Soroksári úti főtelep) megépült - az akkori szennyvíztechnika egyik legújabb vívmánya - a rácsszemét higiénikus módon való kirothasztását szolgáló gázosító berendezés, amelynek gépészeti részét a Ganz gyár készítette. 1939. Az Öntözésügyi Hivatal a Hortobágyon öntözéses kísérleti gazdaságot létesített 1,2 km2 területtel. 50 éve 1964. január 1. Az UNESCO kezdeményezésére és védnöksége alatt kezdetét vette a „Hidrológiai Évtized (Decennium)”, amelynek során nemzetközi tekintetben is fontos szerepet kapott a vízkészletek számbavétele és a vízháztartási kérdések megkülönböztetett kezelése. A nemzetközi együttműködési munkában a magyar hidrológusok is tevékenyen részt vettek. 1964.január 12. t Pávai Vájná Ferenc (Szekszárd) geológus, a hazai kőolaj- és földgázkutatás, valamint a hévízkutatás és a geotermikus energia hasznosításának jeles úttörője. Több jelentés hév- és gyógyvizünk, így például Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag és Szeged forrásainak feltárója. (* Csongva, 1886. március 6.) 1964. február 29. Miután Magyarország tagja lett a Nemzetközi Völgyzárógát Egyesületnek, döntés született a Magyar Nemzeti Bizottság megalakításáról, amelynek első elnöke Kertai Ede lett. 1964. március 16. t Miháltz István (Szeged), egyetemi tanár, az Alföld földtani kutatásának kiemelkedő tudósa. Tudományos munkásságának egyik nagyszerű eredménye, hogy a folyóvíz letárolásában és üledékképződésben felismerte az eróziós és felhalmozódási ciklusokat, valamint azok törvényszerűségeit. Foglalkozott a lösz és futóhomok képződésével, s ezzel kapcsolatban a Duna-Tisza csatorna nyomvonalának kérdéskörével. Kutatásának gyakorlati haszna megmutatkozott a tiszapalkonyai hajózsilip, a Körös-Kurca- zsilip, a tiszalöki vízlépcső helyének földtani megismerésénél, valamint számos alföldi öntözőcsatoma nyomvonalának kijelölésénél. (*Arpástó, 1897. május 9.) 1964. április A hirtelen olvadás és az esőzés nagy árhullámot és belvízi elöntéseket idézett elő a Bodrogon és a Felső-Tiszán. A védekezés során a Tisza mentén több helyen lokalizációs töltéseket építettek az esetlegesen kitörő vizek felfogására. Az áradás csúcsidőszakában napi 5-6000 ember is részt vett a védekezésben. 1964. július 13. | AlcserJenő (Budapest), mezőgazdasági mérnök. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszerű öntözéses gazdálkodás hazai népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Szakirodalmi tevékenysége a gépi öntözések gyakorlatának szinte teljes körét felöleli. (* ? , 1903.) 1964. július 17. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és az OVF felavatta Hortobágy-Cserepesen, az egykori kishortobágyi csárda falán elhelyezett emléktáblát, amelyet a reformkori vízrajzi felmérésekben résztvevő kiváló mérnökök: Huszár Mátyás, Bogovich Károly és Holecz András emlékének állítottak. 1964. július 25. Borsod megyében a hetek óta tartó szárazság miatt több mint 25 patak és kisebb vízfolyás kiszáradt, s igen alacsony volt a Sajó és a Hernád vízszintje is. 1964. augusztus 1. A főváros árvízi biztonságának fokozása érdekében megkezdődött a Rákos- és Szilas-patakok szabályozási munkálatai. A patakmedrek szűk volta miatt az 1962-64 közötti időkben háromszor is áradást okozott a felhőszakadások nyomán lezúduló víz. 1964. szeptember 15. f Marchhart József (Debrecen), vízmémök. Az Alsó szabolcsi tiszai társulat egykori mérnöke komoly érdemeket szerzett a Tiszafüred-Rakamaz közötti 111 km hosszú Ti- sza-bal parti töltés megerősítésében, a hortobágyi belvíz- rendszer 996 km-es csatornahálózatának kiépitésében. (* Debrecen, 1896. október 15.) 1964. november 16. A Magyar-Jugoszláv Energetikai Albizottság első ízben foglakozott a Mura-Dráva vízenergia-hasznosítási rendszer kérdésével, a Gyurgyevác-barcsi vízlépcsőrendszer kiépítésének lehetőségével. 60
