Hidrológiai tájékoztató, 2013
EMLÉKEZÉSEK - Zsadányi Éva: Emlékezés Hell József Károly hidrológiai munkásságára születése 300. évfordulóján
Emlékezés Hell József Károly hidrológiai munkásságára születése 300. évfordulóján Hell József Károly 1713. május 15.- én született Szélaknán. Szakmáját tekintve bányagépész volt, de tevékenységi köre a vízzel kapcsolatos problémák megoldása köré összpontosult és így méltán kerül a Hidrológiai Tájékozató hasábjaira a róla szóló megemlékezés. Szülőhelye - melynek a történelem során magyar és német neve is volt: Windschacht, míg a szlovák neve: Stiavnicke Bane - egyike annak a 10 településnek, amelyre kiterjedt a selmeci bányászkodás, néha össze is mosódnak a helységnevek. A miocénkori vulkánosság hozta létre azokat a teléreket, amelyek bőven tartalmaztak arany, ezüst, réz, ólom és egyéb érceket. A helybeliek korán felismerték a földben rejlő kincseiket, kitermelték azokat és már a középkorban európai hírűvé tették Selmecbányát. Igazi fellendülést a XVI. század elején a Thurzó és Fugger családok társulásával megalakult bánya- vállalat jelentette. A társulásnak négy helyen voltak bányái, a legjelentősebb az „alsó- magyarországi”, a Selmec-Körmöci hegység bányái, volt „felsőmagyarországi” is , ez a Szepes-Gömöri érchegység környékieket jelezte és további kettő volt még Erdélyben. Mindig a legjelentősebb helyeken jelennek meg az újdonságok, ott van leginkább szükség az újításokra. Selmecbányán robbantottak először lőporral bányában (We- indl Gáspár, 1627-ben). Itt alakították ki az alsótámás vágatokat a víz elvezetésére. Körmöcön használtak először vízemelő berendezéseket. Hell József Károly apja, Hell Máté Kornél főbánya- gépész 1694 táján érkezett Selmecbányára, Karlovy Vary mellett született 1650 körül, német származású bányász volt. A leírások szerint két házasságából 23 gyermeke született. Valószínű, hogy az ő családját sem kímélte az 1710-es pestisjárvány, nincs adatunk róla. Arról van adatunk, hogy Hell József Károly mellett még egy híres ember fia lett Hell Máté Kornélnak, Hell Miksa személyében. Jezsuita rendi szerzetesként kora leghíresebb csillagászainak egyike lett. A család eredeti Höll nevét - sok esetben így találkozunk a két bányász nevével - állítólag Hell Miksa magyarosította. Hell Máté Kornél Selmecen maradt élete végéig és 90 éves korában is még aktívan, kitartóan és hatékonyan dolgozott a terület gazdag ércanyagának kitermelése érdekében, melyek már nála is közvetve vagy közvetlenül a vízzel kapcsolatosak voltak. Nevéhez fűződik a lójárgányos szivattyúk megalkotása, elképzelései nyomán kezdődött el és másfél száz év múltán Mikoviny Sámuel fejezte be a selmeci vízgyűjtő tavak kialakítását (még ma is megvannak), a vízierő, illetve a vízikerék alkalmazását és bevezetését a vízemelésbe. A leírások szerint kétszer is megmentette a selmeci bányákat a bezárástól, mert gazdaságtalannak ítélték azokat. A himbás-rudas vagy más néven selmeci szivattyúk megalkotásával átvészelték a bányák a kritikus időszakot. A szivattyú első példányát — nem véletlenül - a szélaknai Amália aknánál alkalmazták 1711-ben. Későbbi, a Magdolna aknai szivattyú teljesítménye napi 264 m3 volt 212,3 m emelési magassággal. Hosszúra nyúlt a XVIII.sz.-i Selmecbánya és Hell Máté Kornél tevékenységének bemutatása, de mind a környezet, mind a családi háttér hozzájárult Hell József Károly tehetségének kibontakozásához és tudományos munkásságának kiteljesedéséhez. Hell József Károly apja nyomdokaiba lépett és eltanulta mellette a „bányagépész” mesterséget. Hamar felismerték jó képességeit és Mikoviny Sámuel tanította az 1735-ben alapított bányatisztképző iskolában. Az iskola színvonalát jellemzi, hogy alig 30 év múlva, Mária Terézia akadémiai rangra emelte. Hell József Károly legfontosabb vízemelő szerkezetei: 1. Himbás szekrény volt az első „gépe”, amelyet 25 éves korában készített. Hegybányán, a Siglisberg aknába építették be 1738-ban. Kicsi volt, mobilis volt és napi 328 m3 vizet 80 m-re tudott emelni 7127,6 m3 víz fel- használásával. A vízzel csak annyi baj volt, hogy a bányavíz sok volt, az úgynevezett erővíz, amellyel a gépeket hajtani lehetett kevés. Ennek a szellemében született a himbás szekrény, mely sok vizet, relatíve kevés víz fel- használásával tudott majd 100 m-re feljuttatni, sokkal kevesebb erővízzel, mint a vízikerekek használatakor. Lényege abban volt, hogy a hajtóerőt egy egyszerű lengőmozgás szolgáltatta. Lengő himbaszerkezetre erősített egy szekrényt (vödröt), és amikor megtelt, a víz súlya létrehozta a lengőmozgást. Sok példány nem készült belőle, mert következő szerkezete felülmúlta minden további lehetőségét. * In: www.cesa-projekt.eu/hu/lexikon/authors/j-zsef-k-roly-jozef-karol-hell 3
