Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Bódis Gábor Bálint: A Sopron Ágfalvi lakópark csapadékvíz-elvezetés hidraulikai felülvizsgálata
A Sopron Ágfalvi lakópark csapadékvíz-elvezetés hidraulikai felülvizsgálata* BÓDIS GÁBOR BÁLINT Dolgozatomban elsősorban Sopron város Ágfalvi Lakópark területén található zárt csapadékvíz-elvezető hálózatok hidraulikai felülvizsgálatával foglalkoztam. Bevezetés, célok Diplomamunkám fő célja, az érintett területen a jelenlegi problémák feltárása, a jelenleg meglévő csapadékcsatorna hálózat, árok rendszer ellenőrzése, felülvizsgálata, térinformatikai rendszerben történő ábrázolása, illetve az ezen a területen várható jövőbeli fejlesztések, beépítetlen területek beépítésének következében fellépő többletterhelések számítógépes hidraulikai modellezése. Továbbá az eredmények tükrében javaslatok készítése az esetleges rekonstrukciós feladatokhoz. Dolgozatomban röviden összefoglalom a klímaváltozás, a települési csapadékvíz-gazdálkodás fontosságát, illetve a településre érkező csapadék elvezetés modellezését. Munkám második felében szűkítem a területet egy Sopron városon belüli területre, vízgyűjtőre. Dolgozatom legfontosabb része egy saját hidraulikai modell felépítése és a modell saját mérési eredmények alapján történő kalibrálása után, a többletterhelésre vonatkozó következtetések. Ez magában foglalja a mintaterületek bemutatását, a mérési eredmények valamint azok feldolgozásának ismertetését. A kutyahegyi mintaterület vonatkozásában az EPA térinformatikai alapokra fektetett SWMM modelljét használtam fel. A területre vonatkozó dombor- zatmodell Mapinfo Professional szoftverkörnyezetben készült. A dolgozat rámutat a térinformatikai alapokra helyezett modell empirikus modellekkel szembeni előnyeire, továbbá javaslatot ad az esetleges elvezető hálózatok fejlesztésére. Hálózat modellezés A teljes hidrológiai és hidraulikai rendszer dinamikus szimulációja tekinthető ma az egyetlen, korszerű és hatékony eszköznek a célszerű települési szenny- és csapadékvíz-gazdálkodási rendszer tervezéséhez és üzemeltetéséhez. A hagyományos méretezési, számítási módszerekhez képest a nyerhető információkban igen jelentős minőségi változásnak azonban ára van. A megfizetendő ár az elvégzendő többletmunkák költségeként jelentkezik. Ez a többletmunka részben a modellek felépítéséhez, részben pedig a számítási eredmények megfelelőségének igazolásához szükséges adatigény kielégítéséhez kapcsolódik. Az elsőként említett többletmunka a vízgyűjtő és a csatornahálózat feltárási folyamatában jelentkezik, amelynél sokkal több paraméter és azok térbeli változékonyságának meghatározása válik szükségessé, mint a racionális vízhozam számítás lefolyási tényezője. A rendszerparaméterekre digitálisan, térinformatikai rendszerhez kapcsolva van szükség. A többletmunka második csoportja a modellek kalibrálásánál és az eredmények igazolásánál (verifikálás) keletkezik, és a rendszer terheléseinek (csapadék és szennyvíz), valamint az azokra kapott válaszok (a vízhozamok, vízállások és a vízminőség) térbeli és időbeli változásának mérését foglalja magába. Tekintettel arra, hogy a rendszer alapvetően és erősen nem lineáris, a válaszokat több, eltérő és jellemző terhelésre is mérni kell. A szimulációs modellezéshez ezért minden esetben, kötelező jelleggel, térben kiterjedt és általában egy, de legalább a csapadékos időszakot magába foglaló féléves monitoring program végrehajtása tartozik. Kalibrálás és igazolás nélkül a modellezési eredmények érdemi műszaki-gazdasági döntésekhez nem használhatók fel! Hidraulikai modellező szoftverek: • MIKE URBAN • SWMM SWMM modell építése Mivel Autocad rendszerben nagyon sok adat állt már rendelkezésre és nagyon sok leíró adat megtalálható volt az Oracle adatbázis kezelő rendszerben, továbbá mivel az SWMM szoftver a modell leíró adatait egy „sima” szöveges fájlban tárolja, arra jutottam, hogy az összes meglévő adatot (vektoros, raszteres és leírót) Mapinfo Professional térinformatikai rendszerbe ábrázolom és majd onnan egy MapBasic fejlesztés segítségével állítom elő az SWMM modellt, azaz a szöveges állományt. A következő feladatokat valósítottam meg a modell futtatása, kalibrálása előtt: • Részvízgyűjtők lehatárolása, konvertálása, paraméterek beállítása • Csapadékcsatorna aknák konvertálása, adatok és paraméterek feltöltése • Csapadékcsatorna hálózat konvertálása, adatok és paraméterek feltöltése • Részvízgyűjtő területek automatikus kapcsolása aknákhoz • Csapadék objektum létrehozása Modell futtatása, kalibrálása, verifikálás A kalibrálás valamennyi modellezési feladatnál fontos, kihagyhatatlan részfeladat. A kalibráláshoz az áramlásmérési adatokat (mind két mérő) hozzá kell kapcsolni a modellhez és ez alapján lehet dönteni annak helyessé* A 2012. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 29
