Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tóth Franciska Margit: Az Shorezone Functionality Index (SFI) első alkalmazása és az ökológiai állapotbecslés eredményei a Balatonon
Az Shorezone Functionality Index (SFI) első alkalmazása és az ökológiai állapotbecslés eredményei a Balatonon* TÓTH FRANCISKA MARGIT Munkámban felmértem a Balaton partvonalának ökológiai állapotát a Shorezone Functionality Index (SFI) segítségével. Bevezetés, célok Minden felszíni víznek különleges részét képezi partvonala, melyen sajátos, érzékeny ökoszisztéma alakulhat ki. Az amerikai Nagy Tavak esetében komoly hatósági döntések születtek a parthasználattal kapcsolatban, hogy az ökológiailag veszélyeztetett partszakaszok ne sérüljenek tovább. Ehhez hasonló döntések európai előrelendí- tésének érdekében fejlesztették ki - egy Európai Uniós projekt részeként — a Shorezone Functionality Indexet (SFI), mely négy európai mintatavának egyike a Balaton. Az Európai Unióban az egyik legfontosabb koncepció a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelv (VKI), melynek célja, hogy 2015-ig jó ökológiai állapotba kerüljenek Európa vizei. Vizsgálatom célja az SFI felmérése volt a Balaton partvonalán, a tó teljes partvonalának ökológiai állapotbecslése a módszerben foglaltaknak megfelelően. Anyag és módszerek A Balaton partvonalának hossza 195 km, melynek nagy részét betontámok védik. Az intenzív emberi beavatkozások révén csupán 70 km-e maradt meg természetes állapotában. A vizsgálat során két adatlapot kell kitölteni, melyek tartalmaznak általános, ökológiai, és szocio- ökonómiai paramétereket. Az első adatlap a tóról tartalmaz általános információkat (ezek kitöltése háttéranyagokból történik), míg a második a konkrét partszakaszokra vonatkozó tulajdonságokat tartalmazza, melyeket közvetlenül a terepen kell felmérni. A vizsgálat a parttól mérve maximum 200 méterig (bizonyos paraméterek esetében 50 méterig) tartó területre terjed ki. A partszakaszok elhatárolása a felmérők megítélése alapján az egyértelműen homogén partszakaszok külön kezelésében nyilvánul meg. A felmérésre 2010 szeptemberében került sor, egy vitorláshajóval 3 nap alatt végighaladva a part mentén. A partszakaszokról fényképet készítettünk, rögzitettük GPS koordinátáit. Ezt az adatok bevitele követte a külön az SFI kiértékelésére megirt SFINX programba. Ez egy döntési fa-modellel számolja ki az eredményeket, melynek ágai a vizsgálat egy-egy elemét reprezentálják. A program beépített algoritmusok segítségével számolja ki, hogy az öt lehetséges kategória közül melyikbe kerül az adott partszakasz. Ezt követően az Inkscape grafikai programmal körberajzoltam a Balaton partvonalát az eredményeknek megfelelően (a különböző kategóriákat különböző színekkel jelölve), végül két térinformatikai program - a Grass és a Quantum GIS - segítségével digitalizáltam a térképet és kiértékeltem az eredményeket. Eredmények, értékelés Összesen 155 partszakaszt különítettem el a felmérés során. Az eltérő felszíni adottságoknak megfelelően az északi partot több rövidebb, a déli partot kevesebb hosz- szabb szakasz jellemzi. Az 1. táblázatban látható, hogy eltérően alakul a különböző kategóriák összhosszának, illetve darabszámának a megoszlása. Az összesen 46,2 km-t kitevő kiváló partszakaszok átlagos hossza 2,6 km. A szakaszok nagyrészt a Balaton nyugati felén összpontosulnak, kivéve a tó keleti oldalán a Tihanyi-félsziget szinte teljes keleti partját kitevő 6 km hosszú szakaszt. A jó kategóriájú 22 szakaszból csak három található a déli parton, a többi az északi parton figyelhető meg. A legnagyobb összhosszúságú a mérsékelt kategóriába eső szakaszok hossza, melyek kiterjedése 0,18-14,3 km-ig terjed, déli parti dominanciával. A gyenge kategóriába tartozik a legtöbb felmért partszakasz, mégis csak a negyedik helyen áll a partszakaszok összhosszát illetően. A szakaszok átlagos hossza 650 m. A legrosszabb funkcionalitást mutató rossz kategóriához tartozik a legkevesebb számú és legrövidebb össz- hosszú partszakasz, 16 tesz ki mindössze 20 km-t. Ebből 12 km a déli part siófoki részén található. 1. táblázat. A különböző funkcionalitású kategóriákba eső partszakaszok hossza és darabszáma a Balatonon 2010-ben Hossz(km) Darabszám Kiváló 46,2 20 JÓ 32,4 23 Mérsékelt 71,4 55 Gyenge 25 41 Rossz 20 16 Ossz. 195 155 Megfigyelhető, hogy a kiváló kategóriájú szakaszok azokon területeken jelennek meg, melyeknél nádas kíséri a partot, messze található település, illetve közlekedési út. A jó kategória esetében is jelen van a nádas, itt azonban már leérnek a közlekedési útvonalak a partra. Elsősorban a rekreációs területekre jellemző. A mérsékelt kategóriánál közvetlenül a part mellé települt lakóövezeteket találunk. A gyenge kategória leggyakrabban a strandok környékét jellemzi, ahol már megjelenik a betontámos partvédelem és az intenzív turizmus. A rossz kategória esetében végig betontám választja el a vizet a szárazföldtől. * A 2012. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton BSc kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. 21
