Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tóth Károly: Belvíz-veszélyeztetett területek feltárása és szükségtározásba történő bevonásának vizsgálata a Hortobágy-Berettyó felső szakasza mentén
hogy létezik egy olyan uralkodó esés irány, amely leginkább meghatározza a lefolyó víz áramlásának irányát. A területen lefolyástalan részöblözetek találhatók, amelyek megteremtik a belvizek összegyülekezésének domborzati feltételeit. A térségben található tározók vizsgálata A területre elkészített digitális domborzatmodell fel- használásával (7. ábra) pontos kép kapható a síkvidéki tározók morfológiai adottságairól. Minél nagyobb felbontású a digitális domborzatmodell, annál pontosabb képe nyerhető a kijelölt terület felszíni viszonyairól. 1. ábra. A vizsgált tározók környékének 3D-s domborzatmodellje Víztározás tekintetében a 2006-os év kiemelkedő jelentőségű volt a térségben, hiszen ekkor történt a legnagyobb vízvisszatartás a tározási idő és a tározott víz- mennyiség szempontjából. A Nagyiváni- és a Sarkad-éri tározókra elkészült tározási- és felszíngörbék használata nagy segítséget jelent az árvízcsúcs-csökkentő hatás számítása során. A Disznóréti-szükségtározó kijelölése és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata A vizsgált területen nagyvizek idején már számos esetben olyan kedvezőtlen helyzet alakult ki, hogy a térségben található tározókapacitások a szükséges mértéket nem tudták kielégíteni. A domborzatmodell vizsgálata során megállapítható, hogy vízvisszatartásra a leginkább alkalmasnak vélt térrész a 10.08-as belvízvédelmi szakaszon elhelyezkedő Disznóréten helyezkedik el. A vízborítás ebben a térségben okozná a lehető legkisebb gazdasági kárt. A domborzatmodell és a légifelvételek elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a terület geomorfológiája, és a meglévő depóniák, töltések nem képeznek összefüggő fizikai határt a víz lefolyásának és tározásának. E tény következtében a helyszíni vizsgálatok és felmérések alapján megállapítottam, hogy a meglévő földművek rendelkeznek olyan magassághiányos szakaszokkal, melyekkel a kijelölt területen belül a tervezett betározott vizet nem lehet visszatartani. Az általam kijelölt tározó Ny-i oldalának egy részét magasság többlettel rendelkező vonulatok adják. Az elterülő széles síknak nagy részén azonban semmiféle domborzati határt nem lehet kijelölni, itt ugyanis hiányoznak a magasabb térrészek. Ezen a szakaszon a jelenlegi művelési ágak területi kiterjedései szabnak határt. A Disznó- réti-szükségtározót É-ról a jelenlegi védvonal, a KÖTI- VIZIG kezelésű Németéri-főcsatoma jobb oldali töltése alkotja. Keletről ugyancsak a Németéri-főcsatorna jobb oldali töltése adja meg a tározónk határát. A D-i oldalról a Nagyiváni-11. öntözőcsatoma jobb oldali töltése határolja a tározót. A rendelkezésemre álló papíralapú nyilvántartási hossz- és keresztszelvények raszterizálásával megrajzoltam a Német-éri főcsatorna és a Nagyiváni-11. öntözőcsatoma nyilvántartási hossz- és keresztszelvényeit. A Ny-i oldal mentén az elkészített domborzati modell segítségével keresztmetszeti profilt készítettem, mely igazolja a valós helyzetet, miszerint magassághiányos területtel állok szembe. Ezt a keresztmetszeti profilt integráltam a Civil3D szoftver segítségével és erre rajzoltam meg az újonnan létesítendő Ny-i oldali tározó töltés hossz-szelvényét és keresztszelvényeit. Elkészítettem a töltésfejlesztésekhez szükséges földtömeg-számításokat. Mivel a Disznóréti-szükségtározó feletti területen elhelyezkedő Nagyiváni- és Sarkad-éri tározók kapacitása a 87,29 mBf-i vízmagasságot képesek magukba foglalni, ezért a tervezett tározóhoz egy maximális feltöltési szint meghatározása mindenképpen szükséges. A Disznóréti- szükségtározót ezen érték alatti vízmagasság tározására célszerű kiépíteni. A szétterülő víz természetesen a Hor- tobágy-Berettyó főcsatornára nézve egyben árvízcsúcs- csökkentő hatással is bírna. A tározási vízszintet 86,70 mBf-i szintre határoztam meg, mivel ennél a vízszint-magasságnál viszonylag kevesebb építési munkálattal lehetne jelentős mennyiségű vizet visszatartani. A 86,70 mBf-i tározás esetén a domborzatmodell felhasználásával megállapítható a tározó- kapacitás, mely 21,05 millió m3. A tározó kijelölésre került területe 2770 ha. Vizsgálatom során meghatároztam a feltöltést és a leeresztést végző műtárgyak optimális helyét, melyeket méreteztem és megterveztem. A szükségtározó kijelölése során a művelési ágak megoszlása, a talajtani adottságok, domborzati modell és a terület belvíz-veszélyeztetettsége is figyelembe lett véve. A kutatási terület belvíz-veszélyeztetettségének vizsgálata A vizsgált időszakból felhasználtam az összes fellelhető döntési térképet (1940-2011), melyek térbeli átfedésével (összegzésével) belvíz-veszélyeztetettségi térképet kaptam eredményül. Ezek elkészülte után a Pálfai-féle módszer relatív gyakoriságát alkalmazva, fedési osztályközöket hoztam létre, mely azt ábrázolja, hogy milyen gyakorisággal fedték egymást a belvízfoltok. Ezekhez lehatároltam az egyes veszélyeztetettségi kategóriák területeit. Végül meghatároztam a belvíz-veszélyeztetettségi területi mérőszámot. Összefoglalás A térség domborzati modelljének, genetikus talajtérképének, valamint a belvíz-veszélyeztetettségi térképének az együttes vizsgálata során megállapítható az a tény, 18
