Hidrológiai tájékoztató, 2013
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vágás István: Emlékezés Salamin Pál születése 100. évfordulóján
Emlékezés Salamin Pál születése 100. évfordulóján Budapest, 1913. április 23. - Budapest, 1984. október 22.) Salamin Pál vízépítő mérnök Budapesten, a Műszaki Egyetemen 1940- ben szerzett oklevelet. Az Öntözésügyi Hivatalnál és vízerő-hasznosítási vállalkozásoknál végzett munkája után 1946-ban Németh Endre tanszékvezető a Műszaki Egyetem I. sz. Ví- zépítéstani Tanszékére hívta, ahol 1950-től intézeti tanár, 1952-től docens lett. A műszaki tudományok kandidátusa fokozatot annak alapításával, 1952-ben megítélték számára. 1954-57 közt dékán-helyettes, az 1957-58 tanévben a II. sz. Vízépítés- tani Tanszék, 1961-1966 közt az I. sz. Vízépítéstani Tanszék vezetője. 1962-től egyetemi tanár. 1977-ben vonult nyugdíjba, de oktató, kutató és szakirói munkáját haláláig folytatta. 1937-ben kezdte meg működését a (Magyar Királyi) Öntözésügyi Hivatal, amely 11 éves fennállása alatt jórészt összegyűjtötte azokat a vízi- mérnököket, akik azután a huszadik század második felében hazánkban a legismertebbekké váltak. Az öntözés akkori — sajnos, csak időleges - elterjedése a műszaki egyetemi mérnökképzést is érintette: 1942-ben megalakult a második vízépítéstani tanszék is a már meglévő mellett. Az I. sz. Vízépítéstani (később: Vízgazdálkodási) Tanszék az alábbiak szerint alakította tevékenységének tárgyköreit (1955). Első helyen említhetjük a minden vízi munkálat tervezéséhez alapot szolgáltató hidrológiát, valamint a bonyolultabb és elmélyült vizsgálatokat megkövetelő vízmozgásokkal foglalkozó hidromechanikát. Mindkettő alapozó szaktárgy, s mint ilyen, átmenet a tiszta elméleti tudomány és a gyakorlati élet számára kifejlesztett alkalmazott tudományok között. A tanszék másik két tantárgya, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, továbbá a vízellátás és csatornázás a mindennapi élettel legszorosabb kapcsolatban álló szaktárgyak. A Tanszék a korszerű mérnökképzés érdekében szükségesnek tartotta a tudomány előbbre vitelét. Az elmélet és gyakorlat terén felmerült problémák felől állandóan tájékozódni kívánt, és azok megoldását saját - nem egyszer úttörő jellegű — munkájával elősegíteni törekedett, A tanszék tevékenységében jelentős szerep jutott a hidraulikai laboratóriumnak. Ez az egyetemi hallgatók számára érzékelhetővé tette a hidraulikai törvényeket. Kisminta kísérletek keresték feleletet a vízi létesítmények tervezésénél felmerült kérdésekre. A tanszék tevékenységének itt vázolt tárgyköre határozta meg dr. Salamin Pál tanszéki, sőt társadalmi tevékenységének is alapjait és részleteit. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeire is támaszkodó elméleti munkásság anyaga a szaksajtóban megjelent tanulmányok, könyvek és jegyzetek formájában, a Hidrológiai Társaság budapesti és vidéki szervezetinek előadásaiban és számos más helyen kerülhetett nyilvánosságra. Salamin Pál a negyvenes évek végén szerkesztője volt a Hidrológiai Közlönynek. Megteremtette a folyóirat máig is fennálló formáját, s új szerzőgárda neveléséhez járult hozzá működésével. Társadalmi tevékenységével sokat tett a mezőgazdasági vízgazdálkodás (belvízrendezés és öntözés), a vízellátás és csatornázás, az ezekhez kapcsolódó környezetvédelem területén. A belvízrendezés vonatkozásában már egészen fiatal évei óta országos szaktekintélynek számított, főként azzal, amikor meghatározta a káros belvizek elvezetésének szükségességét és műszaki feltételeit. A hazai gazdaság sem a háború alatt, sem az azt követő évtizedekben nem engedhette meg magának a nagyméretű terméskieséseket, nemcsak a vízkárok, hanem a szárazság miatt sem. Ez vezetett az öntözések méreteinek és műszaki színvonalának folyamatos emeléséhez. Ez a több évtizedes tevékenység még akkor is követendő és fontos maradt, ha 21. századra belvízi műveink is jórészt tönkrementek, öntözéseink területe pedig talán a tizedére csökkent. Belvíz-védekezésünk a mai időkre megnehezedett, hiszen az általános pénzhiány miatt számos csatorna felisza- polódott, gondozatlan, így vízszállító-képessége korlátozott, vagy megszűnt. A szivattyútelepeket is fosztogatási károk érték, így azok teljesítő képessége is romlott. Öntöző-berendezéseink elhasználódtak, vagy elavultak, felújításuk, pótlásuk elmaradt. Az öntözhető területek gazdái ma már jórészt azt sem tudják, hová adhatnák el folyamatosan esetleges többlet-termésüket. Most van itt az idő, hogy emlékezzünk az előttünk járókra, akik a maguk idején megtalálták a módját, hogy vízügyeink fejlesztésével és a fejlesztés fenntartásával emeljék gazdaságunk és termelésünk színvonalát. Salamin Pál száznál több tudományos cikket írt, 150-nél több kisebb szakmai közleményt. Egyetemi jegyzetei, segédletei közismertek voltak. Hivatalos — műegyetemi, tudományegyetemi, posztgraduális - oktatási feladatain túl szinte számlálhatatlan bel- és külföldi tanfolyamot, előadást tartott. Nemzetközi kongresszusok előadója és hozzászólója volt Ausztriában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Lengyelországban, Svájcban, és az akkori Szovjetunióban. A Magyar Hidrológiai Társaságnak, a Magyar Meteorológiai Társaságnak, a Magyar Földrajzi Társaságnak fáradhatatlan szakelőadója volt. Mindhárom egyesület tiszteleti tagjává választotta 1977 és 1978 folyamán. Dr. Salamin Pál 1913-1984 16
