Hidrológiai tájékoztató, 2013
EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című műve első kötete
AII. Fejezetben a Kárpátok éjszaknyugati részét IX. tájegység, illetve fejezet szerint tárgyalja. Mindenütt megadja a hegylánczolat vagy a hegység AJ alakzatát és tagosulatát, a B/ magaságméréseket, valamint Cl a földtani viszonyokat. Ezek között tallózva néhány jellemző részt emelek ki. I. Az Éjszaknyugati Határlánczolat keretében 1. A Kis-Kárpátok sorában a/ szorosabb értelemben vett Kis-Kárpátok és a Fehérhegység, valamint b/ a Bre- zovai és Nedzo-hegycsoportokat ismerteti. A hegység magvát gránit, melyre helyenként gnájsz, csillám- és agyagpala települ. Az üledékes kőzeteket veres homokkő, mészkő, dolomit képviseli, mig a hegység előhegyeit lajtamész és homokkő, részint homok és kavics alkotja. A Brezovai hegység fő tömegét neokom mészkő és dolomit építi fel. A mészhegyekben számos barlang található. 2. A tulajdonképi Éjszaknyugati Határlánáczolat a/ A Magyar-Morva határhegység és b/ a Beszkéd, Oszusz és Babagura hegységek területét foglalja magába. Az Éjszaknyugati Határlánczolat főtömegét az ún. középső- és felső-kréta, illetve az eoczén kárpáti homokkő teszi. A magyarországi oldalágakat főleg a jura időszaki festői szirtmész sziklacsoportok alkotják. A magassági adatok itt is különösen a hegység szélein levő hegységekre és völgyekre, valamint a hegység belsejében levő hegytetők-, illetve nyergekre is kiterjednek. II. A Kis-Fátra hegylánczolatban megkülönbözteti 1. Az árvái Magúra hegységet, 2. A szorosb értelemben vett Kis-Fátrát, 3. ARajeczi havasokat és 4. Az Innovecz hegységet. A Kis-Fátra földtani viszonyai nagyon bonyolultak. Főtömege gránitból, többféle homok- és mészkövekből, dolomitokból, meg márgából áll. Az Innovecz hegységben gyakran a csillámpalába átmenő gnájsz uralkodik. III. A Nagy-Fátra hegylánczolatban a Nyitrai hegységet, ezenbelül a Zobort és a Tribecs, valamint a Ftacsnik vagy Tacsnik hegycsoportot különbözteti meg. Ez utóbbihoz sorolja a Körmöczbányai és az Újbányái hegycsoportot. Végül itt foglalkozik a Zsgyár, továbbá a tulajdonképi Nagy-Fátra hegységgel. A Zobor magva gránit, melyet neokomi márga fed. A Tribecs gránit és gnájsz, felépítésű. A Ftancsik, valamint a Körmöczi- és Újbányai hegycsoportokat trachit képletek alkotják. Körmöczön a trachittömegek közé éreztar- talmú zöldkő képletek települnek. A Zsgyárt gránit, mészkő és dolomit alkotja. A Nagy-Fátra Magyarország legterjedelmesebb mészkő hegysége. A Nagy-Fátra hegye gnájsz és gránit, többi tömege kvarcit és veres homokkő, többféle mészkő, márga és neokomi dolomit. IV. Az Osztroski és Vepor hegylánczolathoz 1. a Sel- meczbányai, 2. az Osztroski hegycsoport és a Vepor hegység tartozik. A Selmeczbányai hegycsoportot és az Osztroski hegycsoport nagyobb részét trachitképződmények alkotják. A nemes érczek „A zöldkőben fordulnak elő, de a szienit és gnájszvidéken is.” Felhívja a figyelmet a trachit hegységben feltörő ásványos hévizekre, melyek igen nagy mészlerakódásokat: travertino dombokat eredményeztek. „Az Osztroski hegycsoport, valamint a Vepor hegység jobbára gránit és jegöczös [kristályos] palákból alakult.” V. Az Alacsony-Tátra hegység vagyis a Zólyomi havasokban 1. A Prassiva, 2 A Gyömbér, 3. A Vapenicza hegycsoportot, 4. A Királyhegy csoportját és 5. A Sunyava- Vikartóczi hegységet tárgyalja. A hegység magva leginkább gránit- és gnájszból, helyenként csillámpala és jegöczös agyagpalából áll. A gránitban piskoltfényle [antimonit], termésarany, ritkábban rézkéreg [covellin] és fakóércz [tetraedrit], a gnájszban Jarabánál rézkéneg és fakóércz, Maluzsinánál bamavas- kő találtatnak. „A keleti mészhegység leginkább a felső neokomi dolomitból áll. Deményfalva vidékén a Gyömbér felé irányzott mészhegységben számos barlang van, melyek közül a Deményfalvai cseppköves s egyszersmind jeges barlang a legnevezetesebb”. VI. A Gömör-Szepesi Érczhegység területén 1. A Her- nád és Gölnicz közötti hegységek két főcsoportja: a Ká- posztafalvai hegycsoport és a Hégény hegység, 2. A Dob- sinai, 3. A Rozsnyói, 4. A Szomolnok-Kassai, 5. A Rőczei és a 6. ARatkói hegycsoport, 7. A Tornai hegység, és 8. A Szendrő-Forrói hegycsoport különböztetik meg. A Tornai hegységben részletesen leírja a Sziliczei vagyis Lednicze jégbarlangot, az Ágtelki [Aggteleki] vagyis Baradla cseppkő barlangot, a Jászói vagyis Kőszáli és a Szádellői barlangot. Az Érczhegység csoportjainak legmagasabb tömegei csillám- és agyagpalával szegélyezett gránit és gnájsz. A Dobsinai hegyekben gabbrót és szerpentint is találnak. A pala hegységet mészkő-képletek szegélyezik. „A szepesi és gömöri palahegységekben gazdag érezfekvetek [érctelérek, érctelepek] vannak.” A fekvetekben található legjelentősebb érczek: rézkéneg, fakóércz, vaspát, vasfényle [hematit], piskoltfényle, speisskobalt [smaltit] és arsennikkel kobalt, niklkéneg [millerit], vaskéneg [pirít]. VII. A Mátra hegylánczolat nevezetébe 1. A Bükk- hegység, 2. A Mátra hegység, 2. A Cserhát, 4. A Mátra és Cserhát éj szaki oldalán elterülő dombvidék az Ajnácskői hegycsoporttal és a Karancs hegységgel, valamint 5. A Börzsönyi vagyis Diósjenői hegység tartozik. A Bükkhegység főtömegét másodkori agyagpala, mészkő, dolomit alkotja. A harmadkori eoczén képletek köpenyszerűen környezik a szigetszerűen kiálló idősebb képződményeket. Az eoczén képletek övét nummulitos mészkő neogén tályog, homokkő és trachittuff lerakódások kísérik. A Mátra trachittömzseinek magvát a feketés féleség teszi. „A trachit járulékos kőzetei: a konglomerátok, tajt- kövek [vulkáni üveg], tuffok, perlitek stb.” A Siroki Várhegy tajtkő konglomerátumból áll, Sólymosnál egy szép perlitkúp emelkedik, a Sárhegy trochitporfirból /rhyolitból/ áll. Gyöngyösorosziban ezüst-aranytartalmú ólom és horganytünle [szfalerit] érczek, a lahoczai bányaterületen három ezüst- és rézstelér van feltárva. Nevezetesek a parádi források s az egri hévizek. Az Ajnácskői hegycsoportban többnyire bazaltkúpok ismertek. „A Karancs hegység magvát a gránátos zöldkő teszi, mely a 10
