Hidrológiai tájékoztató, 2012

KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Gál Nóra Edit: Dr. Dobos Irma-Dr. Scheuer Gyula-Dr. Kele Sándor: "A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai"

KÖNYVISMERTETÉS Dr. Dobos Irma, Dr. Scheuer Gyula, Dr. Kele Sándor: ,A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai" A könyvet 2012-ben, a szerzők saját kiadásában, 84 oldal terjedelemben, a legérdekesebb források, kutakról készült 16 színes fényképpeljelentették meg. A könyv kiadását a Magyar Hidrológiai Társaság, a Víz-FöldVédelem Bt., és az FTV. Zrt. Támogatta. A könyv szakmai lektora dr. Vitális György volt. A könyv a szerzők több évtizedes szakmai pályafutása során összegyűjtött információk és gondolatok összefoglalása. A könyv szakmai része három nagy egységre tagolódik és angol nyelvű összefoglalót is tartalmaz. A szerzők célja a Dunántúli-középhegység északkeleti részén kialakult karsztvíz-áramlási rendszer hévizeinek nyomelem összetételének jellemzése és a nyomelemek lehetséges eredete. A tanulmányozott vízrendszer a Gerecse, Pilis és a Duna-balparti rögök utánpótlódási terület, a tatai Fényes-forrásoktól kezdődően a Duna mentén a Csepel strandfürdő II. hévízkúttal bezárólag. Munkájuk során a területre eső összes hévízforrás és kút elérhető elemzését áttekintették, amelynek eredményeképpen 29 forrást, illetve kutat jellemeztek és nyomelem vizsgálati eredményeiről számoltak be. Munkájukban ismertetik az utánpótlódási és az áramlási rendszer földtani felépítését, tektonikai és földtani fejlődéstörténetét, azokat a földtani eseményeket, ameDr. Dohos Irma - Dr. Schaar Gyula - Dr. Kelc Sándor A Dunántúli-középhegység északkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai Budapest 2012 lyek a karsztvízrendszer kialakulását meghatározták, illetve elősegítették. Egyenként jellemezték a vizsgálatba bevont forrásokat, kutakat mind földtani, mind vízföldtani és vízgeokémiai szempontból. A jellemzést kutatástörténettel is kiegészítették. A vizsgált objektumok füráskori és az elérhető legfrissebb vízföldtani adatait egy jól átlátható táblázatban foglalták össze. Majd bemutatják a vizekben előforduló nyomelemek csoportosítását. A kiválasztott objektumok vizeit 22 db nyomelem alapján (Li, B, AI, V, Cr, Mn, Ni, Cu, Zn, As, Se, Rb, Sr, Mo, Cs, Ba, W, Pb, U, F, Br, J), a területegységeket, a nagytektonikai képet, és az ismert földrengési adatokat figyelembe véve értékelték. Első lépésben ismertették e nyomelemek eloszlását a karsztos rendszerben korrelációs diagrammok és százalékos eloszlási ábrák felhasználásával. A következő lépésben összefoglalásképpen, a vizsgált hévizek csoportosítása történt a vezető nyomelemek alapján. Reméljük, hogy a szerzők ezen összefoglaló munkájuk eredményei segítségével a terület hideg- és hévízkarsztos áramlási rendszerének egységes vizsgálatára is sort kerítenek a munkájuk során ismertetett módszerek segítségével. Dr. Gál Nóra Edit 78