Hidrológiai tájékoztató, 2012

EMLÉKEZÉS - Dr. Vitális György: Vízföldtani megfigyelések a 200 éves születettPettkó János Selmecbánya környéki tanulmányaiban

Szervezeti egységeink, központi bizottságaink, vá­lasztott testületeink kiemelt feladata, hogy tevékenysé­gük során rendszeresen tűzzék napirendre a változások hatásának, következményeinek elemzését, értékelését, és járjanak élen abban, hogy a vízügyi ágazat jelentősebb működési zavarok nélkül teljesíthesse feladatait a meg­változott feltételek és körülmények között is. Kérjük és javasoljuk, hogy a Társaság szervezeti egységei vállalja­nak fontos szerepet a vízgazdálkodással kapcsolatos esetleges szakmai konfliktusok megoldásában. A Társaság működésének központjába a hagyomá­nyok megőrzését és a változó környezethez való rugal­mas igazodást állítjuk. Tevékenységünk kulcsszavai ezért: hagyomány és fejlődés. 2012. február Az MHT elnöksége EMLÉKEZÉS Vízföldtani megfigyelések a 200 éve született Pettkó János Selmecbánya környéki tanulmányaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A 200 éve született Pettkó Já­nos mint a híres Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Aka­démia geológus professzora a földtani térképezési munkála­tai során a területre vonatkozó vízföldtani adottságokra is fel­figyelt. Figyelemre méltók azok a kor színvonalának megfelelő­en szerkesztett földtani térké­pei, amelyek mind a selmeci, mind a körmöci területről szó­handlungen der k. k. geologi­schen Reichsanstalt in Wien, II. 1855. 1-8.) című tanulmá­nyában leírja és 20-féle föld­tani képződményt tartalmazó színes térképen is szemlélteti a Glasshütte [Szkleno] és az Eisenbach [Vihnye] melegfor­rásaiból kivált mésztufát. Az utóbbiból levél lenyomatokat, Vihnyénél Helix, Bulimus, Pupa, Clausilia, Planorbis és Lymnaeus csigaházakat említ. Az ugyancsak meleg for­rásokból származó Süsswas­ló tanulmányait teljessé teszik, illetve kiegészítik. A „Geognostische Skizze der Gegend von Kremnitz" [Földtani vázlatok Körmöc [bánya] környékéről] (Ab­handlungen der Freunde der Naturwissenschaften in Wien, 1847. 289-303.) című tanul­mányában részletesen leíija az egyes kőzetféleségeket, ame­lyeket egy 14-féle földtani képződményt tartalmazó vo­nalkázott földtani térképen is szemléltet. Vízföldtani szempontból Körmöcbányától DNy-ra (H. Kreutz [Garamszentkereszt] és Szlazka [Slaska, Bars­kapronca] között) elterülő, nagyobb összefüggő édesvíz­kvarc terület figyelemre méltó, amely erőteljes hévforrás­tevékenységre utal. Az édesvíz-kvarc helyenként számos növénymaradványt, nádszálat és fatörzset, valamint em­lősállatot tartalmaz. A „Geognostische Karte der Gegend von Schemnitz" [Selmec [bánya] környékének földtani térképe] (Ab­Pettkó János Drétoma (Trencsén vm.) 1812. nov. 11. - Pozsony 1890. oki. 26. A selmeci Paradicsomhegy Geo Parkjában levő tanösvényen a híres professzorok tablója után (Vitális Nóra Eszter felvétele) serquarz [édesvíz-kvarc] leg­nagyobb kifejlődése - a kör­möci térképlapnál már emlí­tett - Heiligen Kreuz [Garam­szentkereszt] és Kopernica [Barskapronca] között találha­tó, melynek csak kis része esik a térképlapra. Még mindig jelentős a Hlinnik [Hlinik, Geletnek] és Eisenbach [Vihnye] közötti előfordulása, amely ugyan­csak erőteljes hévforrás-tevé­kenységre utal. Viszont sokkal csekélyebb a Pod Brehy Lehotka és Apáthi [Apáthegyalja] és még csekélyebb Hlinnik és Bzenitz [Szénásfalu] közötti elterjedése. Mint érdekességet valószínűsíti, hogy a Garam a trahyt­gyűrűn belül eredetileg egy tavat képezett, melynek ki­terjedését a földtani térkép Heiligen Kreuz és Bzenitz kö­zött széles alluviális sávval jelzi. A tóban időről időre delta üledékek képződtek, a tó elején konglomerát, középső részén és a végén iszap 6

Next

/
Thumbnails
Contents