Hidrológiai tájékoztató, 2012

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Schubert József-Sághiné Juhász Ildikó: 60 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete

60 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi Szervezete Magyar Hidrológiai Társaság tevékenységét 1917 óta te­kintjük folyamatosnak. Kezdetben a Magyarhoni Földta­ni Társulat keretében Hidrológiai Szakosztályként műkö­dött. Önálló szervezetté Magyar Hidrológiai Társaság néven 1949-ben alakult. Az önállóvá vált társaság első vezetősége nagy len­dülettel és lelkesedéssel látott munkához. A központi szervezet kiépítése után viszonylag rövid idő alatt kez­dett foglalkozni azzal, hogy a nagyobb tájegységek köz­pontjában Miskolcon, Szegeden és Pécsett a területek hi­drológiai jellegű feladatairól ankétokat szervezzen. Pé­csett „A Mecsek természetes vízháztartása és vízgazdál­kodása" címmel szervezett, és 1952. szeptember 20-21.-én tartott ankét a társaság Pécsi Csoportja szervezésének közvetlen elő eseménye volt. Az ankétot követően 1952. október közepén a köz­pont képviselői és a helyi szervezők előkészítő bizottsá­got hoztak létre. Az előkészítéssel foglalkozó bizottsági tagok igyekeztek minél előbb megteremteni az önálló csoport alakulásának feltételeit. A Baranya megyei MTESZ Pécs, Janus Pannonius ut­cai előadó termében 1952. november 29.-én, 23 pécsi és baranyai vállalat és intézmény képviseletében, 49 sza­kember jött össze, és kimondta a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának megalakulását. Egyúttal megválasztották az első vezetőséget is. A csoport elnöké­vé dr. Szabó Pál Zoltánt, a Dunántúli Tudományos Inté­zet akkori igazgatóját választották. Az első vezetőség: Böhm János (DD. VÍZIG), dr. Kun Lajos (POTE) és dr. Wein György (Komlói Széntröszt); titkár: dr. Kolta János. (Dunántúli Tudományos Intézet). Az újonnan létrejött hidrológus csoport magáévá tet­te a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosz­tályának 1917-ben megfogalmazott programját: „A cél: A hidrológiának és rokontudományainak művelése és terjesztése. Egyik feladata a hidrológiának, mint tudo­mánynak az ápolása, másik feladata pedig a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati élet számára megkö­zelíthetővé tenni." Az alap feladatként vagy mottóként tekinthető célki­tűzést a helyi viszonyokhoz adaptálva elsőként a követ­kező témaköröket fogalmazták meg: 1. Pécs város nyomasztó vízhiányának azonnali megol­dására javaslat készítése. 2. Baranya megye távlati komplex vízgazdálkodási ter­vének elkészítése. 3. A Dél-kelet Dunántúl vízviszonyait, a vízszerzés és vízgazdálkodás lehetőségeitfeltáró tervezet készítése. 4. Egyéb konkrét hidrológiai feladatok megoldása. Az MHT Pécsi Csoportja első munkatervét a fenti fe­ladatok szerint állította össze. A működés első éveiben elsősorban munkabizottságokat hoztak létre. A munkabi­zottságok első részjelentései már 1953. első félévében el­készültek. A munkavégzés költségeinek fedezetét a Mi­nisztérium biztosította. A csoport működésének első évtizedeiben a MTESZ Megyei Szervezete az akkor hozzá tartozó 18 egyesületi csoport rendezvényeinek megtartását igyekezett koordi­nálni. Az akkoriban rendelkezésre álló terület egy min­dössze 20 m 2 alapterületű üzlethelyiség volt. A későbbi­ekben a csoport a tudományos tevékenység mellett egy­re nagyobb számban szervezett előadásokat. A minden­kori lehetőségek mértékében tanulmányutakat és tapasz­talatcseréket szerveztek először a közeli megyékbe, majd távolabb is. Később a környező országokba is eljutot­tunk. Ezzel a céllal a tagok nagyobb hányadát sikerült produktív tevékenységre mozgósítani. A működés második évtizedében gyakorlattá vált, hogy szinte évenként rendeztek magas színvonalú, orszá­gos érdeklődésre számottartó ankétot vagy konferenciát. A hetvenes évek elejére elsősorban a szomszédos Jugo­szlávia Baranyával határos térségével majd pedig a bul­gáriai Szliven megye hasonló szervezetével is sikerült nemzetközi kapcsolatot kialakítani. A csoport mindenkori vezetése fontosnak tartotta, hogy a munkabizottságok által elkészített tanulmányok, valamint az ankétok, és konferenciák anyaga minél szé­lesebb körben terjeszthető legyen. A működés első 20 évében két tanulmánykötet és egy önállóan kiadott tanul­mány, valamint a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent 58 írás is alátámasztja, hogy a hidrológusok alkotókész­sége kiemelkedő volt. Az MHT Pécsi Csoportja megalakulásának 20 éves évfordulóján, illetve azt némileg megelőzően 1972. már­cius 16-17.-én Pécsi Hidrológus Napok néven konferen­ciát szerveztek, melynek anyagát a 20 éves jubileumi év­könyvben adták ki. Az 1952-ben megkezdett munkát a folyamatosan, illet­ve igény szerint megválasztott új vezetőségek igyekeztek az alapító elődök lelkesedésével folytatni. A '70-es és '80­as években további munkabizottságok szerveződtek Pécs városi és térségi feladatok megoldásának előkészítésére. Néhány téma az 1976. év végéig elkészített beszámo­lók közül: - Pécs városban a hulladék elhelyezés lehetőségének vizsgálata. - A szigetvári termálvíz hasznosítása. - A Tettye forrás hidrológiai védőövezetének körülha­tárolása. - Az üdülőtavak biológiai védelme. - Pécs természeti környezetének fejlesztése (Jakabhegy ­Égervölgy). Az 1977. évtől az 1989. évig a következő témákkal foglalkoztak a megalakult munkabizottságok: - „A Jakabhegy környezetvédelme", amelynek ered­ményeként a Jakabhegy kiemelkedő jelentőségű, geológiai, régészeti és műemlék adottságokkal ren­delkező környezetének megóvására sikerült ezt a te­rületet természetvédelmi területté nyilvánítani. - „Felszíni vízkészletek Baranya megye és Pécs város részére", amelynek célja a feltárásra érdemes dinami­kus vízkészletek meghatározása. - „Pécs város vízgazdálkodása", amely megvizsgálta az új pécsi Szennyvíztisztító telep megvalósulásáig 63

Next

/
Thumbnails
Contents