Hidrológiai tájékoztató, 2012

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kele Sándor-dr. Scheuer Gyula: Az Ördökárok-völgyéhez kapcsolódó Kondor úti és Nyéki úti édesvízi mészkő előfordulások U-soros kormeghatározása és képződési környezetük rekonstrukciója

Eredmények és következtetések A Budai-hegységet ENy-DK-i irányban átszelő (és a felső-pliocén óta meglevő ENy-DK irányú törésvonalat követő) Ördögárok-völgyéhez több édesvízi mészkő előfordulás is kapcsolódik (7. ábra). A hegység legbelső részén, a Duna-völgyétől legtávolabb, 284 m tszf-en található a 402±18 ezer év korú máriaremetei édesvízi mészkő (Kele 2011), míg a Hűvösvölgy, Nyéki úti előfordulás 240 m-en, a Kondor út mészköve pedig 200-210 m tszf-i magasságon települ. A Nyéki úti előfordulást Schréter (1953) pleisztocén korúnak tartotta, rétegzettsége alapján pedig Scheuer és Schweitzer (1988) tetarátás mészkőnek írta le. A Kondor úti előfordulás esetében Scheuer és Schweitzer (1988) 6-7 tetaráta lépcsőt különített el és a lejtői-völgyoldali kifej lődési típusba sorolta mészkövet. Vizsgálataink alapján a mészkövek tömött, kompakt, flóramentes típusba tartoznak, 1-2 mm-es csigákat is tartalmaznak, pelmikrites szövetűek, és feltehetően tavi eredetűek, bár a Kondor utca esetében a völgyoldali kifejlődés sem zárható ki. 1. ábra. Az Órdögárok-völgy környékének vázlatos földtani térképe a jelentősebb édesvízi mészkő előfordulások feltüntetésével (Scheuer és Schweitzer 1974, valamint Kele et al. 2011a alapján). Édesvízi mészkő előfordulások: 1. Széchenyi-hegy-Szabadság-hegy, 2. Gellért-hegy, Ifjúsági-park, 3. Gellért-hegy, Felszabadulási emlékmű, 4. Gellért-hegy, Számadó u., 5. Gellért-hegy, Kelenhegyi u., 6. Gellért-hegy, Somlyói u., 7. Sas-hegy, 8. Máriaremete, 9. Nyéki u., 10. Kondor u., 11. Törökvészi u. és Törökvészi lejtő, 12. Lepke köz, 13. Detrekő u., Fillér u., 14. Bimbó u. és Barsi u., 15. Szemlő-hegy, 16. Szőlészeti Kutatóintézet, 17. Buda-vár-hegy, 18. Nap-hegy, 19. Apostol u., 20. Kiscelli-fennsík, 21. Farkastorki u., 22. Farkastorki lejtő, 23. Labanc köz felső, 24. Labanc köz-alsó, 25. Bécsi u., 26. Margitsziget, 27. Gellért-táró, Sárosfürdő, 28. Rudas-fürdő. Wein (1977) szerint a Budai-hegységben a T6 (195200 m tszf), T5 (195-220 m tszf) és T4 (170-180 m tszf). édesvízi mészkőszintek (Hűvösvölgy, Nyéki u., Kondor u., a Budakalász-Üröm vonulat középső édesvízi mészköve, Gellért-hegy Ifjúsági Park és Számadó útképződményei) nem mindig választhatóak el egymástól, és részben az alsó-pleisztocénbe tehetők. Vizsgálataink alapján a Hűvösvölgy, Nyéki úti előfordulás U/Th módszerrel mért kora (199±22 ezer év) alapján a középső-pleisztocén fiatalabb szakaszába tehető, míg a Kondor úti előfordulás kora, 264±144 ezer évnek adódott. Az adatok megerősítik a korábbi vizsgálatok (Kele 2009, Kele 2011) eredményeit, miszerint az Ördögárok-völgyében a korábban feltételezettnél jóval később, csak a középső-pleisztocén során indult csak be a forrásműködés. Vizsgálataink alapján a Nyéki úti és Kondor úti édesvízi mészkövek kora és tengerszint feletti települési magassága is hasonló a Gellért-hegyen található 195 méteren települő Számadó utcai (160±50 ezer év, 180±49 ezer év, Kele et al. 2009) és a 220 méteren települő Ifjúsági Park édesvízi mészkövéhez (250±44 ezer év, Kele et al. 2009), tehát a Riss glaciális során képződtek, és valamivel fiatalabbak, mint a Rózsadombon 169-240 m tszf-i magasságon található, mintegy 350 ezer éve képződött édesvízi mészkövek (Kele et al. 2011a). A koradatok alapján valószínűsíthető, hogy a Máriaremetei mészkövet mintegy 400 ezer éve lerakó források az Ördögárok ENy-i végéből a Duna-völgye (K-DK felé) vándoroltak és alacsonyabb térszínen léptek a felszínre és belőlük váltak ki a Nyéki úti és Kondor úti édesvízi mészkövek, míg ezzel egy időben már a Gellért-hegyen is megkezdődött a mészkőképződés. Az édesvízi mészkövek, barlangi képződmények radiometrikus koradatainak és jelenlegi települési magasságának felhasználásával a hegység kiemelkedése a Duna bevágódási rátája számolható (pl. Leél-Ossy és Surányi 2003, Ruszkiczay-Rüdiger et al. 2005, Kele et al. 2009, Kele et al. 2011a, Szanyi et al. 2009) az alábbi egyenlet szerint: i (ráta) = [települési magasság (mm)-Duna tszf-i magassága (mm)] / kor (év) Az Ördögárok völgyének ÉNy-i elvégződésében található előfordulások közül a völgy D-i oldalán található Nyéki úti előfordulás 0,7 mm/év, a völgy É-i oldalán található Kondor utcai előfordulás 0,38 mm/év átlagos kiemelkedési rátákat eredményezett, ami a máriaremetei édesvízi mészkőből számolt rátája 0,44 mm/év-es rátával együtt arra enged következtetni, hogy az Ördögárokvölgy környéke az egyik leggyorsabban emelkedő területnek számított a Budai-hegységben. A számított értékek hozzávetőlegesen megegyeznek a Kele et al. (2009) által a Gellért-hegyi édesvízi mészkövek koradataiból számolt 0,47-0,52 mm/év-es értékkel, míg a rózsadombi édesvízi mészkövek koradataiból (Kele et al 201 la) számolt rátáknál (0,20-0,25 mm/év) közel kétszer nagyobbak. A számolt ráták viszonylag gyors kiemelkedésre utalnak a Budai-hegység átlagos kiemelkedési sebességéhez (Kele 2009) viszonyítva, ami alátámasztja a Wein 54